Motiváció
A motiváció a cél-orientált viselkedés ösztönzése, a szándékos viselkedés alapja. Biztosítja, hogy az élőlény időt és energiát felhasználva felkutassa és fel/kihasználja a túléléshez szükséges környezeti forrásokat.
A motivációs magatartást a külső-belső ingerek hatására kialakuló motivációs állapot váltja ki. Ilyen alapvető motivációs állapot az éhség, szomjúság, álmosság stb.
A motivációs magatartás cél-orientált viselkedés-sor, mint például az étel felkutatása és az evés maga. Vannak nem homeosztatikus eredetű (a testi szükségleteket kielégítő) motivációk is: szexuális vágy, társadalmi elismerés, önmegvalósítás stb. A motivációk hátterében álló különféle szintű szükségleteket a Maslow-piramis segítségével szemléletesen ábrázolhatjuk.
Maslow-piramis (Abraham Maslow 1943-ban kidolgozott szükségletelmélete a motivációkutatás egyik alaptétele.)
A motiváció kialakulását sok minden befolyásolja.
A motivációs állapot kialakulásában szerepet játszanak belső ingerek (az éhség/étvágy példájánál maradva a korgó gyomor, vagy az alacsony vércukorszint), a bioritmusunk (ebédidő van), egészségi állapotunk; külső ingerek (kedvenc ételünk puszta látványa) és mindezekkel kapcsolatok korábbi tapasztalataink.
A motivációs viselkedés egy döntési folyamat eredménye, ami leegyszerűsítve a lehetséges magatartások közti választást jelenti. Ez lehet a motivációs magatartás átmeneti gátlása is. A döntést befolyásoló tényezők a jutalom, a rizikó és a költség.
A jutalom a motivációs magatartás céljának élvezet-értéke. Ennek mértéke szubjektív, és tanult tényezőktől is függ (spenót vagy kaviár?).
A rizikó a magatartás negatív következményeinek valószínűsége (két napos gombapaprikás), illetve a siker kétségessége (Jobb ma egy veréb, mint holnap két túzok?). A költség pedig a cél eléréséhez szükséges befektetés. (Gyorskajálda a sarkon vs. mesterszakács a város túlsó felén.) Emberi vonatkozásban ez lehet pénz, idő, energia vagy ennél elvontabb dolgok is.
A cél elérésének két fontos következménye van. Az egyik az a pozitív érzelem, amit jutalomnak nevez a szakirodalom. Ilyen pl. a jóllakottság, sikerélmény vagy a drogok által keltett eufória.
A cél elérésének másik következménye a sikeres viselkedésminta megerősödése. (Ez azt jelenti, hogy ez a viselkedésforma a jövőben nagyobb valószínűséggel „nyer” a döntési folyamat során.) A sikeres viselkedés ténye és körülményei rögzülnek a memóriában, ezt tanulásnak nevezzük.
A két folyamat szorosan összefügg egymással, de a hátterükben eltérő idegrendszeri folyamatok – és transzmitterek – állnak. Az addikció kialakulása során a szerhasználó viselkedés (drog felkutatása és használata) kórosan megerősödik, miközben a cél (drog) élvezet-értéke nem változik, vagy akár csökken!
Tanulás és memóriaÉrzelmi reakciók, érzelmek