Kokain

by Hajnik Tünde

Kokain, Crack

A kokain a dopamin, szerotonin és noradrenalin visszavételéért felelős szállítófehérjéket (DAT, SERT, NAT) gátolja, ezért nő a transzmitterek mennyisége a szinaptikus résben.

A kokain emellett az akciós potenciálért felelős gyors nátrium-csatornákat is gátolja, ezért a lidokainhoz hasonlóan helyi érzéstelenítő hatása is van.

A kokain a kokacserje (Erythroxylon coca) alkaloidja. Utcai szerként kétféle formában létezik.

A por kokain („kokó”, „koksz”) orron keresztül felszippantva, ínybe dörzsölve, a nyálkahártyákon át kerül a szervezetbe. (Injekcióban feloldva lényegesen ritkábban használják. Lenyelve pedig szinte soha, mivel bázisos kémhatása miatt a gyomorban nem szívódik fel, csak a vékonybélben, ezért a hatás ilyenkor lassan alakul ki és kevésbé intenzív.)

A crack a kokain szabad bázisú formája. Vízben nem oldódik, viszont alacsony az olvadáspontja, ezért speciális pipában hevítve gőzei a tüdőn keresztül a szervezetbe kerülhetnek.

A por esetében a hatás másodperceken belül jelentkezik és körülbelül egy órán keresztül tart. A crack hatása gyakorlatilag azonnali, intenzívebb, ám körülbelül 10 perc alatt lecseng.

A kokain egy metil-észter, lebontása főként a májban történik észterázok segítségével. A keletkező termék a vesén át távozik.

Hatásai a többi pszichostimulánséhoz hasonlóak. Hatásmechanizmusa azonban eltérő, mivel nem okozza a szinaptikus hólyagocskák kiürülését, „csak” az  átvivőanyagok visszavételét gátolja.

Animáció: A kokain hatásmechanizmusa
Animáció: A kokain hatásmechanizmusa

Hatóideje aránylag rövid, körülbelül fél-egy óra. Ez alatt a használó rendkívül agitált (=nem bír mozdulatlan maradni), gyakran zavartnak tűnik és az emlékezete sem működik megfelelően. Jellemző a fokozott önbizalommal társuló intenzív eufória.

Az orrvérzés/véres váladék köhögése különösen gyakori, mivel a vérereket extrém módon szűkíti, ami a nyálkahártyák (por) és a tüdő (crack) károsodásához vezet. A csökkent tápanyag- és oxigén-ellátás miatt az orrsövény porcos része elhalhat (nekrózis), a szövet elvékonyodik, majd kilyukad. Súlyosabb esetben az orr külső alakja is deformálódik, belapul – erősen függő személyeken ez is gyakran megfigyelhető.

Az elvonási tünetek szintén a többi pszichostimulánséhoz hasonlóak.

Pszichostimulánsok

Szennyezőanyagok

A kokain önmagában is egészségkárósító, ehhez adódik hozzá az adalékanyagok hatása. A kábítószer-kereskedők a piaci lánc minden szintjén „hígítják” a terméket a nagyobb haszon érdekében. Gyakori hozzáadott anyag a hintőpor, porcukor, más drogok (koffein, fenciklidin, amfetamin, fentanil), sőt az erősen mérgező sztrichnin, és az egyébként féregűzőszerként használt levamisole. (Ez utóbbi a bőr nekrózisát – a bőrszövet elhalását – okozza.)

Kokain és heroin együttes használatáról részletesen a heroinról szóló szócikkben olvashatsz.

Heroin

A kokain története

A dél-amerikai indiánok a kokalevelet évezredek óta fogyasztották élénkítő hatása miatt. Az istenek ajándékának tekintették. A levelek rágcsálása jellemzően nem okozott függőséget.

A kokaint tiszta formában 1860-ban sikerült a kokalevélből kinyerni. Karl Koller osztrák orvos alkalmazta először helyi érzéstelenítőként szemészeti műtétek során.

Kortársa és kollégája Sigmund Freud – amellett, hogy maga is kokainfogyasztó volt – publikációiban ajánlotta és betegei körében használta a kokaint, többek között depresszió és impotencia kezelésére. Egy másik korabeli „celeb”, Thomas Edison szintén lelkes ajánlója és fogyasztója volt, nem csoda, hogy az akkoriban divatos, minden betegségre jó elixírek állandó összetevője lett.

Aztán egy gyógyszerésznek (John Stith Pemberton) az a „remek” ötlete támadt, hogy az egyébként koffeint is tartalmazó oldatot nem gyógyszerként, hanem üdítőitalként árulja, így született meg a Coca-Cola.

A használat terjedésével az egészség- és személyiség-romboló hatásai is egyre nyilvánvalóbbá váltak, ezért 1903-tól a Coca-Cola már nem tartalmaz kokaint, az 1910-es évektől pedig egyre több országban tiltott szerré vált. Sajnos ez nem állította meg a fogyasztók számának emelkedését.

Az illegális kokain legnagyobb része Kolumbiából származik. Egy 2017-es statisztika szerint több mint 900 tonna kokaint állítanak elő évente.

1976-ban állították elő szabad bázisú formáját – ez a crack.

 Save as PDF