A motivációs magatartás cél-orientált viselkedés-sor, mint például az étel felkutatása és az evés maga. Vannak nem homeosztatikus eredetű (a testi szükségleteket kielégítő) motivációk is: szexuális vágy, társadalmi elismerés, önmegvalósítás stb. A motivációk hátterében álló különféle szintű szükségleteket a Maslow-piramis segítségével szemléletesen ábrázolhatjuk.

Maslow-piramis (Abraham Maslow 1943-ban kidolgozott szükségletelmélete a motivációkutatás egyik alaptétele.)

A motiváció kialakulását sok minden befolyásolja.

A motivációs állapot kialakulásában szerepet játszanak belső ingerek (az éhség/étvágy példájánál maradva a korgó gyomor, vagy az alacsony vércukorszint), a bioritmusunk (ebédidő van), egészségi állapotunk; külső ingerek (kedvenc ételünk puszta látványa) és mindezekkel kapcsolatok korábbi tapasztalataink.

A motivációs viselkedés egy döntési folyamat eredménye, ami leegyszerűsítve a lehetséges magatartások közti választást jelenti. Ez lehet a motivációs magatartás átmeneti gátlása is. A döntést befolyásoló tényezők a jutalom, a rizikó és a költség.

A jutalom a motivációs magatartás céljának élvezet-értéke. Ennek mértéke szubjektív, és tanult tényezőktől is függ (spenót vagy kaviár?).

A rizikó a magatartás negatív következményeinek valószínűsége (két napos gombapaprikás), illetve a siker kétségessége (Jobb ma egy veréb, mint holnap két túzok?). A költség pedig a cél eléréséhez szükséges befektetés. (Gyorskajálda a sarkon vs. mesterszakács a város túlsó felén.)  Emberi vonatkozásban ez lehet pénz, idő, energia vagy ennél elvontabb dolgok is.

A cél elérésének két fontos következménye van. Az egyik az a pozitív érzelem, amit jutalomnak nevez a szakirodalom. Ilyen pl. a jóllakottság, sikerélmény vagy a drogok által keltett eufória.

A cél elérésének másik következménye a sikeres viselkedésminta megerősödése. (Ez azt jelenti, hogy ez a viselkedésforma a jövőben nagyobb valószínűséggel „nyer” a döntési folyamat során.)  A sikeres viselkedés ténye és körülményei rögzülnek a memóriában, ezt tanulásnak nevezzük.

A két folyamat szorosan összefügg egymással, de a hátterükben eltérő idegrendszeri folyamatok – és transzmitterek – állnak. Az addikció kialakulása során a szerhasználó viselkedés (drog felkutatása és használata) kórosan megerősödik, miközben a cél (drog) élvezet-értéke nem változik, vagy akár csökken!

Tanulás és memória

Érzelmi reakciók, érzelmek