A hagyományos megközelítés szerint a glutaminsav és GABA a fő transzmitterek, melyek alapvetően kialakítják az idegi hálózatok működését, míg a többi transzmitter inkább módosító szerepű (modulátor). Ezek inkább „csak” módosítják az idegi hálózatok működését, például az érzékszervi információk feldolgozását, a memóriafolyamatokat, de nagyon fontos szerepük van az érzelmek, motivációk kialakításában, az éberségi szint, a figyelem szabályozásában többek között. Számtalan átvivőanyag játszik szerepet az agyműködésben, itt a teljesség igénye nélkül csak azokat mutatjuk be röviden, amelyek a Szerhasználat tananyagban ismertetett szerekhez köthetők.

A glutaminsav az emlősök agyában a legfontosabb serkentő transzmitter. Receptoraihoz kötődve a posztszinaptikus sejten a membránpotenciál pozitív irányba tolódását, hipopolarizációt vált ki. Fontos szerepet játszik az információk továbbításában, a memórianyomok kódolásában. Az agykéregben és a hippocampusban az idegsejtek túlnyomó többsége glutaminsavat / glutamátot termel. A glutaminsav-rendszer a szerhasználat szempontjából nem jelent közvetlen célpontot.

A GABA (gamma-amino-vajsav) a legfontosabb gátló transzmitter az agyban. Receptoraihoz kötődve a posztszinaptikus sejten a membránpotenciál negatív irányba tolódását, hiperpolarizációt vált ki. A GABA-termelő idegsejteknek fontos szerepük van a serkentő folyamatok ellensúlyozásában és például a serkentő sejtek működésének összehangolásában is. A GABA receptorok egyik típusa az alkohol, egyéb szerves oldószerek (szipuzás) és a nyugtató gyógyszerek célpontja.

Az acetil-kolint termelő idegsejtek szintén nagyszámú agykérgi idegsejtre hatnak, serkentve őket növelik az éberségi szintet és a figyelmet. Az acetil-kolinnak a memóriafolyamatokban is fontos szerepe van. A pszichoaktív szerek közül a nikotin az acetil-kolin egyik receptorának serkentése révén fejti ki hatását.

Az adenozin az ATP bomlásával keletkezik, az éberségi szintet csökkenti, alvásfaktornak is nevezik. A koffein és a teofillin az adenozin-receptorok gátlásán keresztül növeli az éberségi szintet.

A noradrenalin az éberségi szintet emeli, szerepe van a figyelem koncentrálásában. A testben a szimpatikus idegrendszer átvivőanyagaként is működik, pl. a stresszreakciót („üss vagy fuss” reakció) közvetíti. Az agyban is szerepet játszik a stresszre adott válaszok kialakításában. A noradrenalin-rendszer egyik pszichoaktív szernek sem elsődleges célpontja, de a pszichostimulánsok serkentik a felszabadulását.

A dopamin elsősorban a középagyban termelődik, a szerhasználat szempontjából kulcsfontosságú agyi jutalmazó rendszer transzmittere, meghatározza a motiváltsági állapotot.  Ezenkívül a mozgások szabályozásában és hormonális folyamatok szabályozásában szerepel. A pszichostimulánsok, pl. kokain, amfetamin közvetlenül növeli a felszabadulását, de közvetve az összes függőséget okozó szer a dopaminszintet növeli.

A szerotonin a nyúltvelőben elhelyezkedő idegsejtekben termelődik, de ezek kiterjedt nyúlványrendszere az egész agykérget behálózza. Az éberségi szint és a hangulat szabályozásában van fontos szerepe. A pszichoaktív anyagok közül a hallucinogének a szerotonin receptorainak működését módosítják. A legkorszerűbb depresszió elleni gyógyszerek (SSRI-k) a szerotonint a szinaptikus résből visszavevő transzporter-fehérjét gátolják.

Az endorfin, enkefalin és a dinorfin nevű peptidek az endogén opioidok csoportjába tartoznak. Ezek az anyagok szerepet játszanak az idegrendszer saját fájdalomcsillapító rendszerében. Receptoraikon serkentő hatást fejtenek ki az opiátok, pl. morfin, heroin, fentanil.

Az anandamid és a 2-arachidonoil-glicerin (2-AG) úgynevezett endokannabinoidok, melyek fontos szerepet játszanak a glutaminsavval vagy GABÁ-val működő szinapszisok aktivitásának szabályozásában, így fontos szerepük van pl. a memóriafolyamatokban is. A kannabinoid receptorokat serkentik a marihuána hatóanyagai, pl. a tetrahidrokannabinol (THC).

Az oxitocin nevű peptid a hipotalamuszban termelődik, és a testben hormonként is működik, pl. szülés során a méhizomzat összehúzódását segíti elő. Az agyban fontos szerepet játszik a társas kötődések kialakításában, megerősítésében, mivel segíti a pozitív érzelmek kialakulását társas kapcsolatok, érintés során. Szokták szerelem-hormonnak, ölelés-hormonnak is nevezni.

Feladat: 

Mi is az a drog?