Kategória: Környezetünk szennyezése, környezeti expozíciók

„A környezet az embert, egyedet, csoportot körülvevő tényezők összessége” (Kiss Á. (szerk.) 2012). „A természeti és az épített környezet (kültérben és beltérben egyaránt) jelentős hatással bír az emberi egészségre. A hatások lehetnek fizikai, kémiai és biológiai eredetűek és egyaránt lehetnek kedvezőek, illetve kedvezőtlenek. Az egészséges környezet fontosságát a nemzetközi és hazai jogi egyezmények is elismerik.…

A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap napjainkban, hiszen egy globális krízishelyzet immár nemcsak valószínűsíthető, hanem tény, hogy a Föld forrásainak gátlástalan kihasználásával, élőhelyeink szennyezésével és tönkretételével az emberiség komoly veszélybe sodorja önmagát is. A témának számos jó, magyar nyelvű irodalma is van (Kerényi, 2006; Szabó és Angyal (szerk.) 2012), ezért ezt a rövid fejezetet inkább…

A tiszta levegő összetétele: 78,08% nitrogén, 20,93% oxigén, a maradék szén-dioxid, argon és egyéb mennyiségében változó nemesgázok, gázok. A légszennyezés a beltéri vagy kültéri környezeti levegő szennyezése, bármilyen kémiai, fizikai vagy biológiai anyaggal, amely megváltoztatja a légkör természetes jellemzőit. A WHO adatai azt mutatják, hogy a világ népességének nagy része a WHO irányadó határértékeit meghaladó…

Kérdés, mi a helyzet azokban az esetekben, amikor azért történik valamely fejlesztés, hogy komolyan az emberiség hasznára legyen – de ez részben környezeti, ökológiai vagy egyéb kockázattal jár… Az elektromos autók problematikája – az elektromobilitás Az elektromos autók (és egyéb elektromos járművek – rollerek, kerékpárok, akár hajók is) térhódítása manapság tagadhatatlan. Az átállás a benzines…

A történelem során a hulladékkal való küzdelem témaköre mindig is jelen volt – a szemét kérdése szinte egyidős az emberiséggel, azonban míg az apró népcsoportok a természettel szoros együttműködésben éltek ez korántsem jelentett a Föld számára problémát. Az ipari forradalom előretörésével, az azóta is világszerte hatalmas iramban növekvő technikai/technológiai fejlődéssel (ami természetesen magával hozta a…

Az emberi élethez édesvízre feltétlenül szükség van. Annak ellenére, hogy a víz az egyik legelterjedtebb anyag a Földön, az ivóvízellátás biztosítása nem egyszerű feladat Földünk minden pontján. Ráadásul természetes vizeink szennyezésével jócskán megnehezítjük ezt, miközben a vízfelhasználás évről évre dinamikusan növekszik, és 1950 óta kb. háromszorosára növekedett (Salma (szerk) 2012) Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan emberi…

A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege, kialakulása gyakran hosszú időt vesz igénybe. A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladék lerakók, de szennyezettnek tekintünk bármely talajt, amelybe emberi tevékenység során szennyező anyagok kerültek. Esetenként a szennyeződés már régen fennáll (krónikus). Számos tevékenység vezethet a talajok szennyeződéséhez: ipari vagy mezőgazdasági tevékenységek (pl. peszticidek használata,…

Fizikai szennyezések: Zajszennyezés – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 65 decibel (dB) feletti zajszintet zajszennyezésként határozza meg, elvileg a zaj akkor válik egészségkárosítóvá, ha meghaladja a 75 decibelt (dB), és 120 dB felett már fájdalmas. Hőszennyezés: Megfelelő hőmérsékletre természetesen minden ökoszisztéma működéséhez szükség van. Ez azonban az ökoszisztéma állapotában kedvezőtlen változásokhoz is vezethet, így a…