Fogalomtár

agy

Az agy(velő) a központi idegrendszer azon része, ami az agykoponyában helyezkedik el.

alvás

Az alvás az emberi szervezet egyik legfontosabb, természetes regenerációs folyamata. Az alvás során általában testünk nyugalmi állapotban van, szemeink csukva, válaszaink a külső ingerekre csökkent mértékűek, az elménk látszólag inaktív. Megfelelő minőségű és mennyiségű alvás szükséges a szerveinkben működő biológiai órák összehangolásához, a hormonháztartás egyensúlyban tartásához, a szövetek regenerációjához, az immunrendszer megfelelő működéséhez. Az agyunk az alvás során dolgozza fel a nap eseményeit és „rendet rak”: rögzíti a lényeges élményeket, ezzel emlékeket hoz létre, és törli a felesleges információkat.

alváshormon (melatonin)

Kulcsszerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. Főként az agyban található tobozmirigy termeli, sötétedéskor megemelkedik a szintje.

angolkór

Az angolkór gyermekeknél a csontok fejlődési zavarával jár: nyitott kutacsok nyitva maradnak, a csontok torzulnak és gyakran törnek. Felnőttkorban a fő tünetek a csontok lágyulása, torzulása. Leggyakrabban a D-vitamin hiánya okozza.

ásványi anyagok

Olyan szervetlen mikrotápanyagok, amelyek elengedhetetlenek az emberi szervezet egészséges működéséhez. Mivel a testünk nem tudja őket előállítani, táplálkozás útján kell biztosítanunk a bevitelüket. Számunkra a kalcium, a klór, a magnézium, a foszfor, a kálium, a nátrium és a kén a legfontosabbak közülük.

bélmikrobiom

A bélben élő mikroorganizmusok – főként baktériumok, de gombák, vírusok és egysejtűek – összessége, testünk legnépesebb és legváltozatosabb mikrobiális közössége.

biokatalizátorok

A szervezetünkben zajló kémiai folyamatok működését segítő anyagok: vitaminok és néhány ásványi anyag (katalizátor: katalizátor: képes felgyorsítani egy kémiai reakciót anélkül, hogy a reakcióban, mint termék részt venne).

biológiai órák

A biológiai órák az emberi szervezet belső időmérő rendszerei, amely segítik szabályozni a testi működéseinket a napszakokhoz és környezeti ritmusokhoz igazodva. A központi biológiai óra (az agy hipotalamusz részében lévő idegsejt-hálózat) környezettől függetlenül működik, születésünk után néhán hónapon belül beáll a 24 órát közelítő periódusra. Szinte minden szervünk és a vázizmaink, valamint a sárga zsírszövetünk is rendelkezik saját biológiai órával, amik számukra az aktív időszakot határozzák meg. Ezek a környéki órák szintén autonóm órák. A szervezetünkben lévő belső órák összehangolhatók.

bulimia

Súlyos evészavar, amely az egészség, a társas viselkedések és közérzet jelentős romlását idézi elő. Általában a serdülőkor késői szakaszában vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. Főbb tünetei: az étkezés kontrolljának elveszítése, rendszeresen nagy mennyiségű étel gyors elfogyasztása, a túlzott táplálékbevitelt kompenzáló viselkedések: gyakori önhánytatás, hashajtók, vizelethajtók használata, fokozott fizikai aktivitás, megnagyobbodott nyálmirigyek, a hányások következtében, égő nyelőcső, lányoknál a menstruációs ciklus rendszertelensége.

bulldog harapás

Fogazat rendellenessége, amikor az összezárt fogsor mellett elöl az alsó fogsor a felső elé nyúlik. Esztétikai és rágási problémát is okozhat.

civilizációs betegségek

Korábban csak az emberek nagyon kis százalékát érintő, krónikus, azaz hosszan elhúzódó, akár az egész további életutat végig kísérő betegségek, amik mára már világszintű járványként vannak jelen társadalmainkban. Ilyen betegség például a kövérség, cukorbetegség, depresszió, csontritkulás, keringési rendszer számos betegsége.

cukorbetegség

A cukorbetegség emelkedett vércukorszinttel járó betegség, amelynek több szervet érintő súlyos szövődményei vannak. A hasnyálmirigy által termelt inzulin hiányára vezethető vissza: inzulin nélkül ugyanis a táplálékból felszívódott és a vérbe került egyszerű cukrokat a sejtek nem tudják felvenni, ennek következtében a sejtek éhesek, a vércukorszint pedig magas marad. Tünetei a kiszáradás, a hányinger, hányás, majd akár eszméletvesztésig fokozódó tudatzavar is kialakulhat. Típusai: 1-es típusú, 2-es típusú, terhességi cukorbetegség.

csontritkulás

A csontritkulás a csontok tömegének és mésztartalmának kóros mértékű csökkenése. Hatására a csontok lyukacsosabbak lesznek, ami fokozott törékenységgel jár. Általában időskorban alakul ki: a csontritkulással élő betegek 80%-a időskorú. A betegek maradék 20%-a esetében a betegséget számos tényező okozhatja, például van, akinél az öröklött tényezők következtében nem megfelelő a csontok anyagcseréje, az is előfordulhat, hogy nagyon kis testtömeg, sovány, törékeny testalkatú serdülők esetében a csontfejlődés nem megfelelő, ami felnőttkorban nagyon korán csontritkuláshoz vezethet.

csontszövet

A csontjainkat felépítő csontszövet 30-40%-a szerves állományból áll, amit az erek és idegek mellett a kollagén rostok jelentenek – fő funkciójuk együttesen a csontok rugalmasságának biztosítása. A csontok szervetlen alapállománya vizet és ásványi anyagokat (kalcium- és magnéziumsókat) tartalmaz – ezek együttesen felelősek a csontok szilárdságáért. Csontvázunk testünk 12-15%-át teszi ki.

csontváz

Az emberi test szilárd, belső váza, amely testünket támasztja, védelmet és mozgási alapot biztosít, részt vesz a vérképzésben, raktározásban. Általában 206 csontból áll egy felnőtt ember esetében. A csontváz az egész szervezetre kiterjed, ezért szervrendszert alkot – másik neve vázrendszer.

DASH étrend

A magasvérnyomás kialakulását megelőző étrend. Az étrendben ajánlott élelmiszerek, táplálékok: sok zöldség és gyümölcs, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, teljes értékű gabonák, hüvelyesek, hal, baromfi, olajos magvak; viszont a só, cukor, vörös hús és telített zsírok (tehát édességek, zsíros húsok, cukrozott üdítőitalok, magas sótartalmú, pácolt, füstölt, savanyított élelmiszerek) kerülését ajánlják az étrend követői számára.

diabulimia

Az 1-es típusú cukorbetegség és a bulimia nevű táplálkozási zavar együttese. A cukorbeteg fogyni akar, ám a szükségestől jóval több táplálékot fogyaszt el, és a bevitt energia többlettől nem „béltiszító” eljárással, hanem a szükségesnél kisebb adag inzulin beadásával, vagy az inzulininjekció elhagyásával akar megszabadulni.

dopamin

Olyan kémiai hírvivő anyag, ami az agyban termelődik, segíti az idegsejtek közötti kommunikációt. Fontos szerepet játszik a mozgás, az örömérzet, a motiváció, a tanulás, a figyelem és a memória szabályozásában, kialakításában.

egészség

A teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, azaz nem egyenlő pusztán a betegségek vagy fogyatékosságok hiányával (Egészségügyi Világszervezet – WHO definíciója).

egészségtudatos magatartás

Egészségtudatos magatartásunk megfelelő, ha tudatosan, felelősségteljesen döntünk az egészségünket érintő kérdésekben, és olyan életmódot folytatunk, amely hosszú távon támogatja testi-lelki jólétünket.

ektomorf alkat

Az ektomorf testalkatú ember „vékony csontozatú”, „nyúlánk”: törzse rövid, medencéje keskeny, végtagjai hosszúak. Alacsony és magas emberek is lehetnek ektomorfak, a testalkati típus a termettől független, a törzs-végtagok aránya ebben az esetben a legfontosabb alkatot meghatározó tényező.

előbél

Az előbél a tápcsatorna kezdeti szakasza. A szájnyílástól a gyomor távolabbi végéig tart. Feladata a táplálék felvétele és aprítása, a szénhidrát, zsír és fehérje emésztés megkezdése, a béltartalom középbélbe juttatása. Részei a száj- és a garat üreg, a nyelőcső és a gyomor.

emésztés

Az emésztés az a biológiai folyamat, amely során a szervezet feldolgozza a táplálékot, hogy abból felszívható és hasznosítható tápanyagokat nyerjen. Az emésztőrendszerben zajlik, és több szakaszból áll.

emésztőszervrendszer

Az emésztőszervrendszer az emberi test egyik legösszetettebb szervrendszere, amelynek fő feladata a táplálék feldolgozása, a tápanyagok felszívása, valamint a salakanyagok kiürítése. Az egész rendszer kb. 7–9 méter hosszú, és a szájüregtől a végbélnyílásig tart. A tápcsatornához kapcsolódik a szervrendszer tagjaként több járulékos szerv is, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy és a nyálmirigyek.

endomorf alkat

Az ektomorf testalkatú ember teste kerekded, a csontozata vaskosabb, törzse hosszabb, a medencéje szélesebb, a végtagjai rövidebbek, mint az ektomorf típusé. Az egész ember tömzsibb – erre mondjuk, hogy „piknikus”.

energiaszükséglet (napi)

Megmutatja, hogy összesen hány kalóriára (táplálékainkból, raktározott tartalékainkból, pl. zsírszövetből állítunk elő energiát) van szüksége a szervezetednek egy nap alatt ahhoz, hogy ellássa az összes létfontosságú funkcióját – például légzés, keringés, mozgás, gondolkodás, emésztés stb.

enzimek

Az enzimek az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai reakciókat irányító fehérjék. Egy-egy enzim csak egy-egy meghatározott reakciót irányíthat, ez biztosítja az anyagcsere-folyamatok rendezettségét. Az enzimmolekulák felületükön különböző anyagokat kötnek meg. A kötődés az enzimmolekula jellegzetes térszerkezetű részén következik be, ahova csak a térszerkezetnek megfelelő anyagok kötődhetnek. Ezek az enzim szubsztrátjai. A szubsztrátok itt alakulnak át termékké, majd leválnak az enzimről.

epe

Az epeváladék zöld színű folyadék, a máj terméke, ami vezetékrendszeren keresztül jut a patkóbélbe. Étkezések közti időszakban is termelődik, ám ilyenkor az epehólyagba kerül: bekoncentrálódik és tárolódik. Az epe összetétele: víz körülbelül 80 %, koleszterin 5%, epesavak 70%, foszfolipidek 25 % -ha ezen arányok eltolódnak, az epe besűrűsödik, és epekő alakulhat ki. Az epeváladék emésztő enzimeket nem tartalmaz, hatóanyagai epesavak: olyan molekulák, amik képesek a vízzel és a zsírcseppekkel is kölcsönhatásokat kialakítani, így a víz-zsírcsepp határfelszínen rendeződni.

epitalamusz

A látótelep feletti agyrész, hormonja a szervezet napszakos ritmusának napszakhoz igazítását segíti.

esszenciális tápanyagok

Esszenciálisnak a szervezetünk felépítéséhez, működéséhez elengedhetetlenül szükséges tápanyagokat tekintjük, hiányuk – az egyébként teljesen kiegyensúlyozott étrend mellett is – a szervezet felépítésbeli vagy működésbeli zavarához vezet. Az emberi test nem képes, vagy nem megfelelő mennyiségben képes az esszenciális tápanyagok előállítására.

éhséghormon

A grelin (vagy ghrelin) egy hormon, amelyet főként a gyomor sejtjei termelnek, és gyakran nevezik „éhséghormonnak. Üres gyomor (éhezés) esetén szintje emelkedik, vérrel eljut az agyba, éhségérzet alakul ki hatására.

éjszakai evés szindróma

Álmatlanság, sokszor tudattalan éjszakai evésperiódusok jellemzik.

élelmi anyagok

Az élelmi anyagok a nyers, természetes állapotban is fogyasztható, vagy a további élelmiszeripari, konyhai eljárások után fogyasztható anyagok: ilyenek például a búza, az alma, a tej.

élelmiszer

Élelmiszerek összefoglaló néven értjük az emberi fogyasztásra szánt, feldogozott vagy feldolgozatlan termékeket, anyagokat. Az élelmiszerek közé tartozik sok minden azon kívül, amire automatikusan gondolnánk (pl. kenyér, zöldségek, húsáruk), így az italaink (a víz is), a rágógumi, valamint az élelmiszerek előállítása, feldolgozása vagy kezelése során felhasznált adalékokanyagok is. Az élelmiszerek jellemzője a biológiai érték.

élelmiszerek biológiai értéke

Egy élelmiszer biológiai értékét annak alapján határozzák meg, hogy hány százalékát tudjuk hasznosítani → a biológiai érték 0 és 100 közötti szám lehet. A tojás és az anyatej teljes mértékben hasznosítható, ezért a biológiai értékük 100. A fehérjék biológiai értéke attól függ, hogy a bevitt mennyiség hány százalékát tudja szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére felhasználni.

élelmiszerek energiaértéke

Az energiaérték megmutatja, hogy hány kilojoule (kJ) vagy kilokalória (kcal) energiát nyerhetünk az adott élelmiszer 100 grammjának elfogyasztásával.

élelmiszerek élvezeti értéke

Az élelmiszereknek az érzékszerveinkkel érzékelhető tulajdonságai mennyire kedvezőek számunkra, így mennyire fogyasztjuk őket szívesen ízük, illatuk, színük vagy akár hőmérsékletük alapján.

élelmiszerek hasznosulási értéke

Az élelmiszerek hasznosulásának mértéke attól függ, hogy mennyire emészthető az adott élelmiszer – más szavakkal mennyi benne a felszívható anyag, azaz tápanyag. Ez az érték azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer hány százaléka emészthető. A tojás és az anyatej például teljes mértékben emészthető, azaz hasznosítható, ezért a hasznosulási értékük 100.

étel

Minden emberi fogyasztásra szánt és alkalmas, evéssel elfogyasztható anyag, amelyet anyag- és energiaforrásként táplálkozással juttatunk a szervezetünkbe életfunkcióink ellátásához.

étrend

Az étrend (diéta) a hosszútávon – akár egy életen át is – tartó étkezési, táplálkozási szokások összessége.

étrendkiegészítők

Az étrendkiegészítők (más néven táplálékkiegészítők) célja azon tápanyagok és ásványi anyagok pótlása, amelyekhez étkezéssel vagy egyáltalán nem lehet hozzájutni, vagy a táplálkozás útján nem lehet elégséges mértékben bevinni. Fontos szerepet tölthetnek be egyes speciális étrendekben, illetve betegségek kezelésében is. Ide tartozó termékcsoportok a vitaminok, az ásványi anyagok, növényi hatóanyagok, étrendkiegészítő keverékek.

fehérjék

Összetett, nagyméretű molekulák, amelyek aminosavakból épülnek fel, és az élő szervezetek működésének alapvető építőkövei. A legfontosabb fehérjék a szervezetünkben az enzimek, hormonok, szerkezeti fehérjék, illetve a szervezet ozmotikus egyensúlyának fenntartásában szereplő fehérjék. Szervezetünk az e fehérjék előállításához szükséges aminosavak közül 9-et nem képes szintetizálni, így szükségletünket csak táplálékbevitellel tudjuk fedezni.

fóbiás típusú evészavar

Az étkezések kerülése félelem, szorongás miatt (például félelem a félrenyeléstől, hányástól).

fogak

A fogak az emberi test kemény, ásványi anyagokban gazdag részei, amelyek az állcsontokban helyezkednek el, és kulcsszerepet játszanak a rágásban és beszédben. A fogaink fogazatba rendeződve, az alsó és a felső fogsorban találhatók.

fogkő

A fogakra lerakódó lepedékből alakul ki, ha a lepedéket fogtisztítással nem távolítjuk el és a nyálban lévő ásványi anyagok a lepedékbe beépülve kéregszerű bevonattá alakul.

fogágybetegség

A fogakat körülvevő szövetek krónikus gyulladásos megbetegedése, amely kezeletlenül a fogak kilazulásához, majd elvesztéséhez vezethet.

fogszuvasodás

A fogkorona zománcrétegének mechanikai vagy kémiai sérülésével kezdődő fogbetegség, aminek során a fogzománc és a dentin fokozatosan lebomlik, végül lyukak, fájdalom és akár fogvesztés is kialakulhat.

fogtorlódás

Fogazat rendellenesége, amikor a fogak egymásra fekszenek, az összefekvő területek tisztítása emiatt nehéz, így itt gyakori a fogkőképződés és a fogszuvasodás. Leggyakrabban a metszőfogaknál alakul ki, legfőbb oka a helyhiány (sűrű fogazat).

gerincferdülés

Egészséges testtartásban előrefelé testünk görbületeket, hátrafelé hajlatokat mutat, a függőleges síkban pedig egyenes. Ha ezek a görbületek és hajlatok nagyobbak, mint normál esetben, vagy éppen hiányoznak, illetve, ha a gerincoszlop oldalirányban az egyenestől eltér, gerincferdülésről beszélünk.

gerincoszlop

A törzsváz kialakításában fontos szerepe van a test tengelyében fekvő gerincoszlopnak, ami csigolyákból épül fel. Kulcsszerepet játszik a testtartásban, mozgásban, valamint az idegrendszer védelmében.

glikémiás index

Az index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel és milyen tartósan emeli a vércukorszintet. Értéke 1-100 között lehet.

glikémiás indexre épülő étrend

Az étrend fő ajánlása, hogy minél több olyan ételt fogyasszunk, amelynek a GI értéke alacsony (40 alatti), hogy elkerülhessük a vércukorszint hirtelen változásait. Javasolt még az alacsony GI-ű, de zsíros ételek kerülése.

gluténmentes étrend

Gluténérzékenység esetén követendő étrend. A gluténérzékenység a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet a búzában, a durumbúzában, a tönkölybúzában, az árpában, a rozsban és a zabban található növényi fehérje, a glutén vált ki. A betegség egy nem gyógyítható, de ezzel a diétával kezelhető az autoimmun betegség.

g(h)relin

A grelin (vagy ghrelin) egy hormon, amelyet főként a gyomor sejtjei termelnek, és gyakran nevezik „éhséghormonnak. Üres gyomor (éhezés) esetén szintje emelkedik, vérrel eljut az agyba, éhségérzet alakul ki hatására.

gyomor

A gyomor a rekeszizom alatt, bal oldalon található. Befogadja a nyelőcsőből érkező béltartalmat, azt tárolja és emészti, miközben aprítja és a vékonybél felé továbbítja. A gyomor üregét nyálkahártya béleli, amibe gyomormirigyek ágyazódnak, a mirigysejtjeik termelik a gyomorsav összetevőit, ami a gyomor üregében az emésztést és a fertőtlenítést végzi.

gyomorfekély

A fekély a bélcső belső rétegének, a nyálkahártya hámbélésének a sérülése, melynek következtében a hámréteg egy területen elpusztul, és az alatta lévő ereket és idegeket tartalmazó kötőszövet begyullad, mert közvetlen kapcsolatba kerül a bélüreggel és annak tartalmával. Leggyakrabban a gyomorban és a patkóbélben alakul ki, férfiakban gyakoribb, mint nőkben.

hanyagtartás

A rendellenesség fő tünetei az előreesett vállak és a domború hát, mindezek következtében a hátfájdalom. A mély hát- és a hasizmok gyengesége következtében a gerinc görbületei rendellenessé válnak – a hanyagtartást kísérheti a görbületek és hajlatok növekedése vagy ellaposodása is.

hashártya

A hasüreget bélelő vékony és áttetsző kötőszöveti réteg, amit hámréteg borít. Bevonja a hasüreg falát és ráhúzódik a hasüregi szervekre: elemelkedik a hasüreg faláról, elérve egy szervet megkerüli azt, majd az odavezető lemezéhez fekve visszatér a hasüreg falára. Az így létrehozott hashártya kettőzetek rögzítik (felfüggesztik) a szerveket a hasüregben, a szervekhez vezetik a vér- és nyirokereket, valamint idegeket. A bélcsövet felfüggesztő hashártya kettőzet neve bélfodor. A hashártya hámrétege úgynevezett savós folyadékot termel, ami a hasüregben gyűlik össze és innen vissza is szívódik (hashártyahám → savóshám).

hasrégió

Az emberi test törzsének középső régiója (a mellkas és a medence között helyezkedik el), a bordaívtől a medencecsont felső széléig terjed. Fontos védelmi zóna, amely izomzati és zsírszöveti elemekkel óvja a létfontosságú szerveket.

hasmenés

A hasmenés napi legalább háromszori híg széklet ürítés, amit hascsikarás kísérnek. Sok betegséghez társulhat, önmagában azonban nem betegség, csak annak tünete, hogy a bélcsőbe olyan anyag került, amitől igyekszik a lehető leggyorsabban megszabadulni. Súlyosságtól függően a széklet lehet kevéssé híg, de akár vízszerű is. Ha több napig tart, komoly következménye a kiszáradás, ami csecsemők és idősek esetében végzetes lehet.

hasnyálmirigy

Egy létfontosságú, kettős működésű mirigy a hasüregben, amely az emésztésben és a vércukorszint szabályozásában is kulcsszerepet játszik. A gyomor mögött, a patkóbél homorulatában helyezkedik el, hosszúkás, lapos, páratlan szerv.

hasnyálmirigy-gyulladás

A hasnyálmirigy gyulladást erős hasi fájdalom kíséri, ami övszerűen a hátba is kisugárzik. Lehet hirtelen megjelenésű és elhúzódó, tartós is a szerv gyulladása. Ha a gyulladások visszatérnek és elhúzódnak, a szervben a sejtek egyre nagyobb része pusztul és az elhalások helyén hegszövet keletkezik. Jelentősen romlik az emésztés, elsősorban a zsírok lebontásának hatékonysága, romlik a vércukorszint szabályozása is.

hányás

A hányás során a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának tartalma a szájon keresztül távozik. Célja, hogy a szervezet megszabaduljon a minőségében és/vagy mennyiségében nem megfelelő tápláléktól, egyes mérgező anyagoktól vagy fertőző mikroorganizmusoktól – elsősorban a védekezést szolgálja.

higiénia

Az egészség megőrzését szolgáló – egyéni, közösségi szintű – szabályok, szokások és intézkedések összessége, amelyek célja a fertőzések, betegségek megelőzése és a testi-lelki jóllét fenntartása. Ez lehet személyes, környezeti vagy közösségi szintű is.

hipotalamusz

A látótelep (talamusz) alatti agyrész, benne azonosítható a napszakos ritmust, a testhőmérsékletet és az éhséget-jóllakottságot szabályozó központ.

inverz anorexia

A túlzott soványságtól való félelem, ami férfiak körében lényegesen gyakoribb; izomtömeg növelése érdekében túlzott fizikai aktivitás végzése, speciális étrend követése, étrend-kiegészítők fogyasztása jellemzi.

inzulin

A hasnyálmirigy belső elválasztású sejtjei (Langerhans-szigetek) termelik, mégpedig az emésztés és a felszívás hatására vérbe kerülő glükóz hatására. Az inzulin fő szerepe a vércukorszint csökkentése, mert hatására a sejtek képessé válnak a vérből glükózt felvenni.

irritábilis bélgyulladás

A bélcsövet érintő szervi elváltozás, amelyre a gyulladás miatt a bélfal vérzése is jellemző. A gyulladási gócok kialakulhatnak egymástól elszigetelt, kisebb foltokban és nagyobb, összefüggő bélszakaszokban is. Mindkét típus esetében a betegség tünetei a fájdalmas hasi görcsök, a véres széklet és a fogyás.

irritábilis bélszindróma

Az irritábilis bélszindróma nem betegség, hanem egy állapot, ami tarthat hónapokon, éveken vagy akár egész életen át. Szervi elváltozás nem azonosítható a hátterében, és ugyan az életminőséget jelentősen rontja, de az élethosszt nem rövidíti. Jellemzően fiatal felnőtt korban jelentkezik és bár okai nem tisztázottak, kialakulásának hátterében a stressz, a szorongások, a lelki problémák azonosíthatók.

ital

Minden emberi fogyasztásra szánt és alkalmas, ivással elfogyasztható anyag, amelyet anyag- és energiaforrásként táplálkozással juttatunk a szervezetünkbe életfunkcióink ellátásához.

izmok

Az izmok az emberi összehúzódásra specializálódott szöveteiből, az izomszövetekből felépülő egységek. Képesek összehúzódni és elernyedni, így mozgatják a testet, a test régióit és a belső szerveket. Az izmokban a kémiai energia mechanikai energiává alakul át.

ízületek

Az ízületek zárt szerkezeti és működési, a környezetüktől elkülönülő egységek, tehát önálló szervek. Az ízületek mozgás közben is stabilitást adnak az ízület kialakításában részt vevő csontok számára. Bennük a csontvégeket sima felszínt adó ízületi porc borítja, az ízületi porcok közti ízületi rést a porcfelszínek egymáson való elmozdulását „kenőanyagként” segítő ízületi folyadék tölti ki, magát az ízületet pedig ízületi tok veszi körbe. Utóbbihoz ízületi szalagok kapcsolódhatnak, hogy az ízületet stabilizálják.

ízületi gyulladás

Okozhatja bakteriális fertőzés, anyagcsere betegség (köszvény), autoimmun betegség és túlterhelés. Az utóbbira példa a mobilozással kapcsolatos „SMS ujj”, aminek oka a hüvelykujj rendszeres és hosszú ideig tartó természetellenes tartása. Kezelése a gyulladás csökkentését és megszűntetését célozza hűtéssel, gyulladáscsökkentővel, ha szükséges, antibiotikum kúrával.

ízületi porckopás

Oka az ízületi porc sérülése, kopása, fokozatos, esetleg teljes pusztulása. A leggyakrabban érintett ízületek a test súlyát viselő vázrendszeri régiókban vannak: a gerincoszlop ízületei, a csípő- és térdízület, valamint a láb ízületei. Ezeken kívül érintettek a kéz ízületei, hiszen kevés olyan munkát végzünk, amiben a kezünk nem vesz részt.

keresztharapás

Fogazat rendellenessége, amikor a zárt fogsor mellett hol a felső, hol az alsó fogak nyúlnak a szemben lévők elé. Érinthet csak egy-egy fogat is, okozhat fogíny károsodást is.

ketogén étrend

Alacsony szénhidráttartalmú, közepes fehérjetartalmú, magas zsírtartalmú étrend – az étrend követői a test energiaigényét főként zsírból fedezik.

kiegyensúlyozott táplálkozás

A táplálkozásunk kiegyensúlyozott, ha az étrendünkben megfelelő arányban vannak jelen a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, illetve az energiaszolgáltató tápanyagaink mellett, ha a további esszenciális tápanyagok mennyisége és aránya is megfelelő.

kisagy

Az agyvelő azon része, aminek feladata a mozgásszabályozás, nélkülözhetetlen a mozgásmintázatok megszervezésében, összehangolásában és a testhelyzetet figyelembe vevő kivitelezésében.

koponya

A fejünk csontos váza. Fő feladata, hogy védelmet nyújtson az agyvelőnek, valamint alapot adjon az arc szerkezetének.

kövérség

A kövérséget (elhízott tápláltsági állapotot) a jelentősen megnövekedett zsírtömeg jellemzi. A kövérség önmagában is betegség, amihez nagyon sok további betegség társulhat már gyermekkorban is. Ilyen betegségek például a cukorbetegség, a magasvérnyomás, a mozgásszervi megbetegedések, az ízületi problémák.

középbél

A bélcső középbéli szakasza emberben kisebb átmérőjű, mint az utóbél, ezért másik neve vékonybél. Szakaszai a patkóbél, éhbél és csípőbél. A vékonybélben zajló emésztést jelentős mértékben segíti a hasnyál, amit a patkóbél hajlatában fekvő hasnyálmirigy termel. Szintén ehhez a bélszakaszhoz kapcsolódó, járulékos szerv a máj, ami egy vérrel telt, barna színű szerv, a szervezet legnagyobb mirigye, a hasüregben a rekeszizom alatt helyezkedik el.

krónikus betegség

A krónikus (magyarul „idült”) betegség olyan hosszan tartó, lassú lefolyású egészségügyi állapot, amely általában legalább egy évig fennáll, folyamatos orvosi és gyógyszeres ellátást igényel, és a tünetei miatt korlátozhatja a hétköznapi tevékenységeket, szövődményei miatt akár az élet végéig ronthatja az életminőséget. Krónikus betegségek a fogágybetegség, a keringési szervrendszer betegségei (szívbetegségek, érelmeszesedés, magas vérnyomás betegség), a cukorbetegség, a helytelen életmód miatt kialakuló civilizációs betegségek. Ellentéte az akut vagy heveny betegség, amely gyorsan alakul ki és rövid lefolyású.

leptin

A leptin egy hormon, amelyet főként a zsírsejtek termelnek, és gyakran nevezik a jóllakottság hormonjának. A vérben lévő mennyiségét a zsírszövetben raktározott tartalék tápanyag mennyisége szabja meg. Ha szintje megemelkedik, csökken az éhség és az étvágy.

lúdtalp

Ha a láb csontváza által képzett, a láb szalagjai által erősített, haránt- és hosszirányú boltívből kialakuló lábboltozat megsüllyed, kialakul a lúdtalp. A fő tünetet egy lábnyomon könnyű azonosítani.

máj

A máj a legnagyobb mirigyünk, valamennyi tápanyag forgalmának központi szerve. Mérete arányos az ellátott feladatok mennyiségével és jelentőségével. Keringése közvetlen kapcsolatban van a tápcsatornával: a vékonybél felől érkező vénája egyenesen a májba szállítja a bélbolyhokban felszívott tápanyagokat, és a hasnyálmirigy belső elválasztású része által termelt vércukorszint szabályozó hormonokat.

mediterrán étrend

A mediterrán étrendben a nálunk megszokott mennyiségtől több (idénynek megfelelő) gyümölcs és zöldség, valamint a hüvelyesek, a rizs, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a diófélék és magvak fogyasztása ajánlott. Az étrend igazoltan csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

medencerégió

A törzs csontos medencerégióját a két medencecsont, a keresztcsont és a farkcsont együttesen alkotja. Benne a csontok összenőnek és olyan gyűrűt alkotnak, ami védi a medencei hasi szerveket, és – függőleges tartásban – alátámasztja a törzsünket.

mezomorf alkat

A mezomorf (atletikus) testalkattal rendelkezők csontozata, izomzata erős, a törzsük hegyére állított háromszögbe foglalható: válluk széles, csípőjük keskeny.

mellkasrégió

Az emberi testnek a nyak és has közötti része, a törzs legfelső régiója, amely egy csontos és izmos védőüregként szolgál. Legfőbb feladata, hogy védelmet nyújtson az életfontosságú szerveknek, valamint lehetővé tegye a légzést a bordák és légzőizmok mozgásán keresztül.

mélyharapás

Fogazat rendellenessége (a leggyakoribb harapási rendellenesség), amikor az összezárt fogsor mellett a felső metszőfogak több, mint 2 milliméterrel fedik az alsó metszőfogakat. Súlyosabb esetben az alsó metszőfogak elérik a felsők ínyét vagy a szájpadlást, ami állandó irritációt okoz és fogínygyulladást, akár a fogíny pusztulását is okozhatja.

mikrobiom

A mikrobiom a szerveinkben és testnedveinkben (nyál, gyomornedv, bélnedv) élő prokarióta élőlények és eukarióta egysejtűek közössége.

MIND étrend

A MIND étrend napi fogyasztásra ajánlja a zöldleveles és egyéb zöldségeket, a rostdús gabonatermékeket; hetente legalább ötször az olajos magvakat, négyszer a hüvelyeseket, háromszor a bogyós gyümölcsöket, kétszer a baromfi húst, egyszer a halat, illetve a sajt, a vaj és a margarin mennyiségét korlátozza, nem javasolja az olajban sült ételek fogyasztását, a péksüteményeket, édességeket maximum heti négy alkalomra korlátozza.

nyál

A nyálmirigyek váladéka (átlagosan 1,5 liter termelődik belőle naponta). A nyál funkciói a szájüreg nedvesen tartása, rendszeres átmosása és fertőtlenítése, valamint a táplálék emésztésének megkezdése. Termelődése a legintenzívebb evéskor, alvás közben pedig szinte meg is szűnik. Vízben oldott nyálka, fehérjék és ionok alkotják. A nyál pH értéke 6,5-7,5.

nyálmirigyek

A nyálmirigyek az emberi szervezetben található váladéktermelő mirigyek, amelyek a szájüregbe juttatják a nyálat. A nyál nemcsak az emésztés első lépéséhez szükséges, hanem védi a fogakat, segíti a falat mozgását a tápcsatorna elején, segíti a beszédet, és fenntartja a szájüreg egészségét.

nyelőcső

A légcső mögött fekvő izmos falú szerv. Feladata, hogy a lenyelt falatot a gyomorba juttassa. Ezt a falában lévő izomrétegek segítik, amik összehangolt működése hatására a nyelőcső kezdeti szakasza megnyílik (befogadja a falatot vagy kortyot), majd a szerven fentről lefelé tartó gyűrűszerű, perisztaltikus összehúzódás halad végig, ami továbbítja a falatot vagy kortyot.

nyitott harapás

Fogazat rendellenessége, amikor a felső és az alsó fogsor fogai nem mindenütt fekszenek össze (lehet elöl nyitott harapás: a metsző-, ill. szemfogak nem érintkeznek, oldalt nyitott harapás: az oldalsó fogak között van rés).

nyombélfekély

A fekély a bélcső belső rétegének, a nyálkahártya hámbélésének a sérülése, melynek következtében a hámréteg egy területen elpusztul, és az alatta lévő ereket és idegeket tartalmazó kötőszövet begyullad, mert közvetlen kapcsolatba kerül a bélüreggel és annak tartalmával. Leggyakrabban a gyomorban és a patkóbélben alakul ki, férfiakban gyakoribb, mint nőkben.

nyomelemek

Napi beviteli szükségletük 0,001 g (1 mg) alatt van; a króm, a kobalt, a réz, a fluor, a jód, a vas, a mangán, a molibdén, a szelén és a cink kiemelt jelentőségű tápanyagok.

„Okostányér”

Az Okostányér a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, közérthető táplálkozási ajánlás, amely segít eligazodni az egészséges étkezés világában. A tányér név arra utal, hogy az ajánlás egy tányér alakú kördiagram formájában mutatja be, milyen arányban ajánlott különböző élelmiszercsoportokat fogyasztani egy nap során, ha kiegyensúlyozottan szeretnénk táplálkozni.

olimpiai mozgalom

Az ókori olimpiákon nem csak a sportversenyzés volt fontos: az olimpiák egyben kulturális, vallási és társadalmi események is voltak. Ma sincs ez máshogy: az olimpiai játékok mindig felpezsdítik a szervező ország kulturális életét is. Az olimpiai eszme köré épül ez a társadalmi és sportesemény: a sporton keresztül kívánja előmozdítani a béke, barátság, tisztelet és kiválóság értékeit világszerte.

orthorexia nervosa

Megrögzöttség az „egészséges”-nek, illetve „bio”-nak minősített ételek fogyasztásában. Rögeszmévé válik a helyesnek vélt étrend betartására. A leggyakoribb tünetei a frusztráltság, bűntudat, önutálat érzése az önként vállalt szigorú táplálkozási szabályok megszegése esetén, túlzott időráfordítás az élelmiszerek megismerésére, az étkezések tervezésére, teljes kivonódás a közös étkezések alól, a saját étkezési szokások jobbnak, felsőbbrendűnek értékelése, társadalmi elszigetelődés, szorongás, illetve testképzavar és önértékelési problémák is előfordulhatnak.

„paleo” étrend

Az étrend neve onnan származik, hogy megalkotói olyan élelmiszerek fogyasztását javasolják, amelyeket nagyjából 10000 évvel ezelőtt az ősemberek gyűjtögetéssel és vadászattal, halászattal szereztek meg. Az étrend követői minden feldolgozott élelmiszert mellőznek. A Paleo étrendben javasolt a magas fehérje- és zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú élelmiszerek fogyasztása. Az étrend gyümölcsök, zöldségek, magok, a tojás és hús fogyasztásán alapul; kerülendők a tejtermékek, a gabona, a hozzáadott cukor, só és a feldolgozott élelmiszerek.

pica

Nem táplálék típusú anyagok nagy mennyiségű fogyasztása; ezek a tevékenységek a környezet megismeréséhez kötődő ősi, természetes, normális szokások, amik átlagosan 1,5-2 éves korra eltűnnek – ha ezt követően is megmaradnak, akkor már az táplálkozási zavart jelent.

prebiotikum

A prebiotikumok olyan, az emberi tápcsatorna által emészthetetlen tápanyagok (többnyire növényi rostok), amelyek változatlan formában jutnak el a vastagbélbe és a bélmikrobiom jótékony tagjainak fennmaradását és szaporodását segítik. Prebiotikumok találhatók a hagymafélékben, a fokhagymában, a spárgában, a banánban, a zabpehelyben, a hüvelyesekben, az articsókában, az állati eredetű tejben, az érett sajtokban. Táplálékkiegészítő formájában is megvásárolhatók: érdemes az inulin, az oligo-fruktóz, a galakto-fruktóz és a frukto-oligoszacharid összetevőket keresni a csomagoláson. A galakto-oligoszacharidok (rövidítve: GOS) fontos szerepet visznek a csecsemők bélmikrobiomjának kialakításában, mert elsődleges forrásuk az anyatej és a bébitápszerek. Probiotikummal kombinálva szinbiotikumnak hívják őket.

probiotikum

A probiotikumok együttesen azok a baktériumok és kisebb részben egyéb egysejtűek, mikoorganizmusok (pl. gombák), amik szájon keresztül a tápcsatornába jutva élve elérnek a vastagbélbe, majd ott megtelepedve hasznos funkciókat látnak el: segítik a bélmikrobiom egyensúlyának fenntartását, adott esetben pozitív irányú megváltozását, segítik az emésztésünket, a vitaminok és tápanyagok felszívását, az immunrendszer működését – mindezzel támogatják egészségünk megőrzését, a testi és mentális betegségek megelőzését. A probiotikumok rostszerű anyagokkal, az úgy nevezett prebiotikumokkal táplálkoznak.

reflux

Ha a nyelőcső végi izom-megvastagodás (gyűrűizom) nem zárja el tökéletesen a nyelőcső üregét a gyomor üregétől, akkor a savas kémhatású gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, és nyelőcsőégést, gyomorégést, köhögési ingert, esetleg gyulladást okoz a legalább heti két alkalommal, és már hosszabb ideje fennállnak ezek a tünetek.

salakanyagok

A salakanyagok a táplálékkal szervezetünkbe kerülő olyan anyagok, amiket a szervezet nem képes hasznosítani, ezért lead.

simaizomszövet

Szöveti alapegysége a simaizomsejt. Szövettani metszetén csíkoltság nem jelenik meg. Ez nem azt jelenti, hogy a simaizomsejtben az összehúzódást lehetővé tevő molekulák nem rendezetten helyezkednek el, csupán azt, hogy a rendezett térrészek kiterjedése a sejt méretéhez képest nagyon kicsi, és a szomszédos térrészekben a rendezettség irányultsága váltakozik. A simaizomszövet a belső szervek tipikus izomszövete: előfordul a bélcsőben, a légcsőben, az erek és a méh falában.

sport

A sport egy olyan fizikai tevékenység, amelynek célja lehet a testedzés, a versenyzés, a szórakozás, az egészségmegőrzés, a teljesítmény növelése. A sport általában meghatározott szabályok szerint végzett mozgásforma, lehet egyéni vagy csapatszintű, lehet tömeg- vagy versenysport,

stressz

Bár a stressz kifejezést nap mint nap használjuk, és lényegében mindannyian értjük, a sokféle megközelítés miatt egységes definíciója nincsen. A fogalmat 1956-ban Selye János mint orvosi fogalmat vezette be („a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre”, ahol a „nem specifikus” azt jelenti, hogy a szervezet eltérő stressz hatásokra ugyanazt a választ adja). Mára már többféle meghatározást is kidolgoztak, és van olyan elmélet, amely szerint az, hogy milyen hatás minősül stressznek, a stresszt kiváltó tényező (stresszor) és az értékelő rendszer kölcsönhatásán múlik (az a stressz, amit annak nyilvánítunk). Találkozhatunk az úgynevezett jó és a rossz stressz fogalmával: a jó stressz motivál, ösztönöz (lásd versenyek, egyéni célok), míg a rossz stressz (legyen az akár hirtelen bekövetkező, akár elhúzódó) a szervezetet védekezésre kényszeríti. Mindkettő a vegetatív (szimpatikus és paraszimpatikus) idegrendszert, valamint a hormonrendszert mozgósítja (adrenalin, noradrenalin, kortizol). Ha a folyamatos stresszhatás, túlhajszoltság miatt nincs lehetőség a regenerálódásra és pihenésre, akkor felborul az egyensúly, melynek következménye kezdetben ingerlékenység, fáradtság, feszültség, szorongás, feledékenység, alvászavar lehet. Súlyosabb esetben gyengülhet az immunrendszer, szív- és érrendszeri elváltozások, emésztőrendszeri problémák, allergia, depresszió és egyéb betegségek léphetnek fel. Egészségünk megőrzésében segít a stresszel szembeni rugalmasság (szaknyelven reziliencia). A reziliencia fejleszthető képesség, ami lehetővé teszi a stresszorokkal való szembenézést, és segít megőrizni a jó mentális egészséget.

szájüreg

A szájüreget a külvilággal a szájnyílás köti össze. A szájnyílást ajkak határolják. A szájüreget felülről a szájpad, oldalról a pofák, alulról pedig a szájfenék, illetve az ehhez kapcsolódó nyelv határolja. Az ajkak mögött fogak fejlődnek. A szájüregben az emésztést a nyálmirigyek váladéka biztosítja: a kisebb nyálmirigyek a szájüreg falában és a nyelvben, a nagyobbak a szájüregen kívül azonosíthatók. Vezetékeik a nyálat a szájüregbe vezetik.

szakaszos böjt

Nem egy tényleges étrend, hiszen nem speciálisan összeállított ételeket ajánl, hanem az evés és éhezés fázisok meghatározott időközönként való váltogatását javasolja. Legnépszerűbb változata a 16/8 típus, de létezik 12/12 és 14/10 típusa is (az első szám az evés nélküli időszak, a második az étkezéseket tartalmazó időszakhossza).

szelektív evés

Beszűkült spektrumú táplálkozás, új ételek fogyasztásának megtagadása, az étkezési normák kialakulása elmarad, és ez minőségi éhezéshez vezet.

székrekedés

A székrekedést rendszertelen, esetleg hosszabb ideig kimaradó székelési inger, száraz, kemény és kis mennyiségű széklet jellemzi. Okai lehetnek elégtelen folyadék és táplálékbevitel, egyoldalú táplálkozás, túl sok feldolgozott élelmiszer fogyasztása, elégtelen rostbevitel. Kialakulhat mozgásszegény életmód, túlzott vasbevitel, de hosszabb ideig tartó fájdalomcsillapító vagy hashajtószedés következtében is (utóbbi esetben a bélmozgások spontán képződése ritkul, a bélcső „hozzászokik” a hashajtó segítségéhez).

szénhidrátok

Az emberi szervezet számára a fehérjék és zsírok mellett fontos energiaforrások. Szénből, hidrogénből és oxigénből álló molekulák, amelyek különböző formákban fordulnak elő az ételeinkben – például cukrok, keményítők és rostok formájában. Az energiatermelés mellett szerepet játszanak még az aminosavak, lipidek, fehérjék, nukleotidok anyagcseréjében is.

szívizomszövet

A szívizomsejt tipikus sejt, egyetlen, a sejt közepén lévő sejtmaggal. Szívizom szövet alkotja a szívünk jelentős részét; nem fáradékony, izomláz sem alakul ki benne, és sajnos nem regenerálódik, pedig egy életen át folyamatosan dolgozik.

szűrővizsgálatok

A szűrővizsgálatok olyan orvosi vizsgálatok, amelyeket egészséges, tünetmentes embereken végeznek, hogy korán felismerjék a betegségeket – még mielőtt azok panaszt okoznának vagy túlzott mértékben előrehaladnának.

tápanyagok

Az élelmiszerek azon alkotóelemei, amiket a szervezetünk képes felvenni és hasznosítani saját maga felépítésére (ezek az „építőkövek”), működései fenntartására és energiaszükséglete fedezésére (ezek az energiaforrások). A szerves tápanyagok a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok, a szervetlen tápanyagok a víz és az ásványi anyagok.

tápérték

Az élelmiszerek tápértéke megmutatja a tápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, növényi rostok és ásványi anyagok) mennyiségét az adott élelmiszerben. A tápérték két összetevője: a biológiai érték az energiaérték.

táplálék

A táplálék gyűjtőfogalom; annyiban bővebb az élelmiszerek fogalmánál, hogy minden belefér, amit elfogyasztunk – akár olyan anyag is, amit nem szántak eredetileg emberi fogyasztásra (pl. állateledel, Finnországban fakérget daráltak le és sütötték bele a kenyérbe ínséges időkben).

táplálékallergia

Az immunrendszer túlérzékenységi reakciója következtében egy táplálék elfogyasztása következtében allergiás tünetek alakulnak ki. Bizonyos allergének nagyon súlyos reakciót is kiválthatnak, életveszélyes is lehet az allergiás ember számára, ha akár csak nyomokban allergént tartalmazó ételeket fogyaszt.

táplálékintolerancia

Emésztési, felszívódási zavarok az immunrendszer reakciója nélkül, amiknek a fő tünetei a puffadás, hasmenés vagy székrekedés, gyomorgörcsök. Az intolerancia oka, hogy a tápcsatorna nem tudja megemészteni egy étel valamelyik összetevőjét.

táplálékpiramis

Egy szemléletes, piramis alakú ábra, amely segít megérteni, milyen típusú ételekből és milyen arányban érdemes fogyasztani a helyes táplálkozás érdekében. A piramist egészséges, rendszeres testmozgást végző emberekre, egy napi mennyiségekre vonatkoztatva állították össze (ma már helyette az Okostányér ajánlásai az irányadók a táplálékpiramis helyett).

táplálkozás

A táplálkozás során ételeket és italokat fogyasztunk. A táplálékot a szervezet az emésztés során tápanyagokra és salakanyagokra bontja: az előbbieket hasznosítja, az utóbbiakat leadja.

táplálkozási zavarok

Táplálkozási zavarról akkor beszélünk, amikor rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű és összetételű táplálék, ennek ellenére rendellenes a táplálkozás. A legtöbb esetben az ilyen zavarral küzdők a táplálkozási szokásaikat igyekeznek a környezetük elől titkolni, és ez hosszabb ideig sikerül is nekik.

tápláltsági állapot

Tápláltsági állapotunk egyszerre tükrözi a szervezetünk tápanyagellátottságát, testösszetételét, kapcsolatban van egészségi állapotunkkal, erőnlétünkkel. A tápláltsági állapot kategóriái: alultáplált, normál tápláltságú, túltáplált és elhízott.

tejcukorérzékenység

Tejcukorérzékenység esetén a tejcukrot (laktózt) bontó enzim (laktáz) hiányzik vagy csökkent mértékben van jelen, emiatt a szervezetben le nem bontott cukrok kerülnek a vastagbélbe, aminek következménye, hogy a bélüregben lévő cukrok vizet kötnek magukhoz, ezért a vékony- és vastagbél vízvisszaszívása nem lesz tökéletes hasmenés jelentkezik, illetve, hogy a csípőbél és a vastagbél bélflórája megerjeszti az ide került cukrokat és emiatt szerves savak és gázok keletkeznek (savak ingerlik a nyálkahártyát és gyulladást okoznak, a gázok feszítik a bélfalat és görcsös fájdalmat okoznak – tejtermék fogyasztás után átlagosan 30-120 perccel hasi görcsök, hasmenés, puffadás, émelygés jelentkezik). Egyénileg jelentősen különbözhet, hogy ki milyen mennyiségű tejcukor bevitelére érzékeny.

tejcukorérzékenyek étrendje

Az étrend ajánlása a tejcukor, tehát a tejtartalmú élelmiszerek fogyasztásának kerülése, illetve tejtartalmú élelmiszer fogyasztása után a tejcukrot bontó (laktáz) enzim pótlása (tablettaként kapható).

testalkat

Az emberi test külső megjelenésének, formájának és arányainak összességét jelenti. Típusait leggyakrabban a törzs és végtagok arányai, a csontozat-izomzat fejlettsége, a zsírosság mértéke alapján határozzák meg (lehetünk például nyúlánkak, kerekdedek, robosztusak, atletikusak testalkatunk szerint). Mivel a különböző típusú alkatú emberek más sportágakban lehetnek eredményesek, a különböző alkatokhoz más és más betegségek társulhatnak nagyobb valószínűséggel, a testalkat vizsgálata fontos módszer az orvostudományban, a sporttudományban, az antropológiában és a dietetikában is.

testösszetétel

A testösszetétel azt mutatja meg, hogy a tested különböző összetevői – például zsír, izom, csont és víz – milyen mennyiségben vagy százalékos arányban vannak jelen.

testtömeg-index

A testtömeg-index (BMI, angolul: Body Mass Index) a tápláltsági állapot jellemzésére bevezetett mutató (testtömeg (kg) / testmagasság (m)2). Életkori és nemi határértékei alapján meghatározható, hogy a vizsgált személy alultáplált, normál tápláltsági állapotú, túlsúlyos vagy elhízott-e.

tömegsport

A tömegsport olyan sporttevékenység, amelyet nagy létszámú embercsoportok végeznek, jellemzően szabadidőben, nem versenyszerűen, célja az egészségmegőrzés, kikapcsolódás.

utóbél

Az utóbél szinonim elnevezése a vastagbél. Szakaszai a vakbél, felszálló, haránt és leszálló remesebél szakaszok, szigmabél és végbél. Feladatai a nagymennyiségű víz visszaszívása a bélüregből, a széklet formálása és annak szabályozott, alkalomszerű kiürítése a külvilágba, a megfelelő környezet biztosítása a benne élő mikroszkopikus közösség (bélmikrobiom) számára.

üvegcsontúság

A csontok veleszületett ritka, gyógyíthatatlan fejlődési zavara. Lényege, hogy a csontba nem épül be elegendő szerves anyag, így a mészsók alkotta szervetlen állomány túlsúlyba kerül, ezért a csontok rugalmasság hiányában törékenyek lesznek, a törések gyakran torzulással csontosodnak össze a törések után.

vakbélgyulladás

A féregnyúlvány gennyes gyulladása. Általában nyílásának béltartalom vagy idegen test általi elzáródása okozza, de a gyulladás származhat a szervezet más szervében megtelepedő kórokozóktól is. Tünetei közé tartozik a magas láz, a has jobb oldalának érzékenysége és fájdalma, a hasfal keménysége, étvágytalanság, enyhe hányinger, hányás, hasmenés vagy székrekedés.

vastagbéltágulat

A vastagbél egy szakasza rendellenesen kitágul. Az érintett bélszakasz bélmozgásai elégtelenek vagy hiányoznak, ezért a béltartalom itt felgyűlik és kitágítja, súlyosabb esetben teljesen el is zárhatja a bélcsövet. Tünetei a nagyon hosszú ideig tartó székrekedés, haspuffadás, hasi érzékenység, hasi fájdalom, kemény széklettömeg tapinthatóvá válása a hasfalon keresztül. Kialakulását okozhatja például hogy a vastagbél egy szakaszában nem fejlődik ki a bélmozgásokat szabályozó bélidegrendszer, bélgyulladásokból felszabaduló mérgező vegyületek, fertőzések, gyógyszer mellékhatásai, idegrendszeri és anyagcserebetegségek, helytelen stresszkezelés.

vázizomszövet

A vázizomszövet szöveti alapegysége a több izomsejtképző sejt egyesülésével létrejövő vázizomrost. Egy vázizomrost olyan hosszú, mint maga az izom, aminek része! Mivel több sejt egyesülésével keletkezik, benne sok sejtmag van. Az ember vázizomrendszere több mint 600 izomból áll. A vázizmok a vázrendszer elemeihez kapcsolódnak, mégpedig ínakkal. A helyzet és helyváltoztatásban segítenek minket, illetve arckifejezést adnak nekünk (a mimikai izmok olyan vázizmok, amik a bőrben fejlődnek).

vegetáriánus étrend

Az étrend energia- és tápanyagforrását főleg növényi eredetű élelmiszerek (gabonafélék, magvak, zöldségek, gyökerek, diófélék, gyümölcsök) jelentik, de kisebb mértékben állati eredetű ételek fogyasztását is engedi (pl. tejtermékek, halak).

versenysport

A versenysportot űző sportolók elsődleges céljai közé tartozik a minél jobb teljesítmény elérése, a mások eredményeinek túlszárnyalása, a sportolók egymás közötti összehasonítása. A versenysport tehát nemcsak fizikai aktivitási forma, hanem egy speciális életforma is, amelyben a sportoló célja a folyamatos fejlődés és a másokkal való megmérettetés.

végtagok

A végtagok az emberi testben a törzshöz függesztövükkel kapcsoló egységek. Ezek a test legmozgékonyabb részei, és kulcsszerepet játszanak a helyváltoztatásban, tárgyak megfogásában, használatában, egyensúlyozásban, kommunikációban és érzékelésben.

vérszegénység

A vérben nem megfelelő a vörösvértestek vagy hemoglobin mennyisége, így a szervezet kevesebb oxigént tud szállítani a sejtekhez. Ez az betegség például fáradékonysághoz, gyengeséghez vezethet.

vitaminok

Energiát nem adó, de a szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulatömegű, változatos összetételű szerves vegyületek.

zóna étrend

A módszer kidolgozója szerint az étrend ajánlásait követve a hormonháztartásunkat a megfelelő “zónában” tarthatjuk. Az étrend ajánlása alapján minden étkezésünknek 40% szénhidrátot, 30% fehérjét és 30% zsírt kellene tartalmaznia, a főétkezések száma három, a kisebb étkezések száma kettő legyen, az étkezések időpontja rögzített legyen, és a bevitt kalóriamennyiség a napi átlagos szükséglettől lényegesen kisebb legyen.

zsírok

Főként trigliceridekből (három zsírsav és egy glicerinmolekula alkotja őket) állnak. Az emberi szervezetben a zsírok tartalék tápanyag, hőszigetelő, mechanikai védelmi szerepe a legfontosabb.