Konditerem vagy otthoni edzés Bemelegítés Sportalkalmasság Élet alvás nélkül Alvásigény A sport és a normál testalkat Izomláz Sport kezdés és életkor Túlzott sportolás Sport és egészség
Konditerembe menjek vagy otthon edzek?
A konditermi edzés számtalan előnnyel jár az egészség és a fizikai erőnlét szempontjából. Lehetővé teszi az izomzat célzott fejlesztését, hiszen az ugyanazon elvek (erőkifejtés nagysága, ismétlés szám, szünetek hossza) alapján kivitelezett gyakorlat nem ad ugyanolyan eredményt az egyes izomcsoportokban (ennek háttere az eltérő izomrost összetétel). Az izmok edzése fenntartja vagy javítja az erőnlétet, a testtartást és az anyagcserét. Egy tapasztalt edző felbecsülhetetlen segítséget nyújt a személyre szabott edzésterv kialakításában, figyelembe véve az egyéni célokat és a fizikai állapotot. Az edző útmutatásával megtanulható a gyakorlatok helyes technikája, ami elengedhetetlen a hatékony edzéshez és a sérülések elkerüléséhez. A balesetvédelem a konditeremben kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a nem megfelelő használat vagy a túlzott terhelés komoly sérülésekhez vezethet. A gépek és eszközök biztonságos használatának elsajátítása, valamint a fokozatos terhelésnövelés alapvető fontosságú.
Az otthoni edzés számos előnnyel jár, különösen a kényelem és az időhatékonyság szempontjából. Nem kell utazással tölteni az időt, és a saját időbeosztásunkhoz igazíthatjuk az edzéseket. Anyagi szempontból is kedvezőbb lehet, hiszen nem kell konditerem bérletet fizetnünk, bár kezdetben érdemes lehet néhány alapvető eszközt beszerezni. Azonban, mielőtt belevász, érdemes szakértőtől, például egy képzett edzőtől tanácsot kérni a megfelelő gyakorlatok és a helyes technika elsajátítása érdekében. Az otthoni edzés során különösen fontos az óvatosság és a fokozatosság elvének betartása. Kezdetben ne terheld túl magadat, és figyelj a tested jelzéseire. A gyakorlatokat lassan és kontrolláltan végezzd, ügyelve a helyes végrehajtásra. A terhelést és az ismétlésszámot fokozatosan növeld, annak megfelelően, ahogy a kondíciód javul. Amennyiben bizonytalan vagy egy gyakorlat helyes kivitelezésében, inkább nézz utána megbízható forrásból vagy kérj segítséget egy szakembertől, akár a virtuális térben. Manapság már számos mobil applikáció is elérhető, aminek segítségével edzéstervet is össze lehet állítani.
De akár konditeremben, akár otthon edzel, kiemelten fontos a bemelegítés, amivel nem csak egyszerűen átmozgatod a testedet, hanem csökkented a sérülések kockázatát, és az edzés elejét is hatékonyabbá teszed.
Minden testmozgás előtt be kell melegíteni?
A bemelegítés minden edzés elengedhetetlen része, amelyet sokan hajlamosak elhanyagolni. Szerepe, hogy felkészíti a testet a terhelésre, növeli a pulzusszámot és a véráramlást az izmokban, ezzel növeli számos olyan faktor felvételének lehetőségét, ami hatékonyabbá teszi az edzést. Javítja az ízületek mozgékonyságát és a szövetek rugalmasságát, ezáltal jelentősen csökkenti a húzódások, rándulások és egyéb sérülések kockázatát. A bemelegítés során végzett könnyű kardió gyakorlatok és dinamikus nyújtások optimális állapotba hozzák a szervezetet az intenzív edzéshez. Az egyes mozgásformákhoz eltérő bemelegítő gyakorlatsor illik, ha teheted, nézz utána, hogy a szakemberek mit ajánlanak. Ne feledkezz meg a levezetésről sem, amely segít a szívritmus és a testhőmérséklet fokozatos csökkentésében, valamint az izmok regenerálódásában.
Bármilyen sportra alkalmas vagyok?
Ha csak hobbi szinten szeretnél sportolni, akkor tulajdonképpen kortól, nemtől, alkattól függetlenül alkalmas vagy bármelyik sport űzésére. Ha élsportolóként szeretnéd a választott sportágat űzni, na az már más kérdés! 6-7 éves kor körül már becsülhető, hogy egy gyermek számára melyik sportág lenne a legideálisabb. Rendszeres sportolás esetén előbb-utóbb minden gyermeknél sor kerül egy sportantropológiai felmérésre, ahol szakemberek segítenek tanácsokkal a sportágválasztásban, illetve, ha már sportol, megerősítik, hogy neki megfelelő sportágat választott-e vagy sem, s ha a választás nem tökéletes, más sportágat javasolnak neki.
Alvás nélkül mennyi időt lehet kibírni?
A kérdés megválaszolására inkább legendák és nem tudományos eredmények állnak rendelkezésünkre. Lehet olvasni arról, hogy valaki több, mint 10 alvás nélkül töltött nap után meghalt, de arról is, hogy vannak köztünk néhányan, akik alvás nélkül ettől sokkal hosszabb ideig is kibírják. Nézzük inkább a tudományos tényeket. Nem kell túl sok idő ahhoz, hogy az alváshiány hatásai megjelenjenek. Mindenkivel előfordulhat, hogy egy éjszakai alvást valamiért kihagy. Ez még általában nincs komolyabb hatással az általános egészségi állapotunkra, az álmosságon túl „csak” ingerlékenyek leszünk, romlik az ítélőképességünk, megváltozik az érzékelésünk (tévesen következtetéseket vonunk le belőlük), memóriazavaraink lesznek, csökken a szem-kéz koordinációnk és remegés jelenhet meg – ezek pihenés után csökkennek, illetve meg is szűnnek. A 36 (másfél nap) óra alvás nélkül töltött időnek már sokkal komolyabb hatásai vannak: változik az étvágy, az anyagcsere, a testhőmérséklet, a hangulat, ezeket pedig rendkívüli fáradtság, csökkent motiváció, kockázatos döntések, csökkent figyelem és beszédhibák kísérik. 48 órás (2 napos) ébrenlét már megzavarja az immunrendszert, a fertőzéseknek jobban kiteszi a szervezet, felerősít(heti)i a gyulladásos tüneteket. 72 órás (3 napi) folyamatos ébrenlét után sokan képtelenek egyedül ébren maradni. Az ilyen mértékű alváshiány már korlátozza a gondolkodási képességet, a figyelmet, az emlékezetet, depresszió, szorongás vagy üldözési mánia jelenhet meg, hallucinációk keletkezhetnek – e tünetek együttese már életveszélyes.
Hosszan tartó, részleges alváshiány (amikor nem egy vagy több teljes éjszaka marad ki, viszont több napon keresztül nincs meg az életkornak megfelelő alvásidő) esetén is romlik az immunrendszer működése és számos betegség kialakulásának kockázata fokozódik: ilyenek például a magas vérnyomás, szívbetegségek, agyvérzés, elhízottság, cukorbetegség. Érdemes inkább eleget aludni!
Igaz, hogy mindenkinek napi 8 óra alvásra van szüksége?
Az alvásigényünk függ az életkorunktól, életmódunktól, egészségi állapotunktól, fizikai aktivitásunktól. Így a 8 óra alvásigény nem lehet igaz mindenkire. A lényeg, hogy aludjunk annyit, amit a fenti tényezők számunkra együttesen meghatároznak, és ez alatt ki tudjuk magunkat pihenni. Kérj segítséget szakértőktől (háziorvos, iskolaorvos, védőnő, alvásszakértő stb.), ha szeretnéd tudni, hogy számodra mennyi az alvási szükséglet!
Minek sportoljak, nincs is túlsúlyom
Gyakran hangzik el a fenti kérdés. A rendszeres sportolás tápláltsági állapottól (és egyébként kortól, nemtől is) függetlenül mindenkinek ajánlott – a sportok jótékony, egészségünkre gyakorolt hatásairól összefoglalót és ábrát itt találsz. Az tény, hogy a mozgás segíthet a túlsúly leadásában, de a sportolás életminőség javító szerepe ennél sokkal több.
Kell-e vajon az izomlázra rámozogni, hogy gyorsabban elmúljon?
Ma már tudjuk, hogy az izomlázat nem a tejsav felgyülemlése, hanem az izomrostok mikrosérülései okozzák. Ha a túlterhelés miatt az izomszövetben apró sérülések, szakadások alakultak ki, nem segítünk rajta, ha rámozgunk; sőt, a túlerőltetett izmok állapotát még ronthatja is egy újabb terhelés. Ne pihentessük, hanem használjuk az izomlázas izmot a hétköznapi mozgásokban, hogy a regenerációhoz szükséges vérellátást biztosítsuk, de a komolyabb terhelésben tartsunk 1-2 nap szünetet!
A sportot elkezdeni bármilyen életkorban érdemes?
A sortolás előnyei mindenkiben megjelennek, aki rendszeresen és elég intenzíven sportol, függetlenül attól, hogy hány évesen kezdte a sportot. A sportokhoz szükséges technikák, mozdulatok elsajátítása valóban egyszerűbb 5-8 éves korban, de ez nem jelenti azt, hogy 12, 25, 40 vagy 70 éves korban nem lehet egy új sportágat választani!
A sportolást is túlzásba lehet vinni?
Igen, lehet! Mindig az életkorotoknak megfelelő mennyiségű, intenzitású mozgást végezz csak el! A túlzásba vitt sportolás megterhelheti a csontvázadat, az izomzatodat, a keringési rendszeredet, és szinte az összes szervrendszeredet, ráadásul gyermekkorban még a testfejlődést is megzavarhatja. Ha bizonytalan vagy, mennyi számodra a megfelelő mennyiségű és intenzitású, illetve technikájú sportolás, kérd szakember segítségét, tanácsait!
Tényleg egészségesebbek a rendszeresen sportolók, mint nem sportoló kortársaik?
Igen, tényleg! A rendszeresen sportolók, aktív életmódot követők átlagosan 5-7 évvel tovább élnek, mint az ülő életmódot folytatók. A magyar felnőttek kb. 60%-a egyáltalán nem sportol. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban fordított a helyzet: ott a felnőtteknek épp, hogy kb. 60%-a rendszeresen mozog – van tehát még hova fejlődnünk. Fontos lenne, hogy gyermek és fiatal korunkban egyre többünkben alakuljon ki a rendszeres testmozgás iránti igény, és hogy ezt megtanuljuk beiktatni a hétköznapi teendőink közé.
Save as PDF