Kannabinoidok
A természetes kannabinoidok a kender (Cannabis sativa) hatóanyagai, a fő pszichoaktív összetevő a THC (tetrahidrokannabinol). Az agyban egy speciális célpontja van, a kannabinoid rendszer.
Könnyű drognak tekintik, a kannabisztartalmú termékek több országban törvényesen fogyaszthatók. Mesterségesen előállított, „designer” változataik („herbál, biofű”) sokkal erősebbek, mint a növényi vegyületek, ezért komoly veszélyt jelentenek.
A kannabinoidok története
Az első bizonyítékok arra, hogy az ember termesztette a kendert, körülbelül Kr. e. 10.000 körülről származnak, Közép-Ázsiából. Eredetileg a növényi rostokat és olajos magvait használták. Valószínűleg véletlenül vették észre a hevített kender tudatmódosító hatását. Ezután célzottan szelektáltak erre változatokat, mint ahogy létrehoztak magas rosttartalmú, illetve magas olajtartalmú változatokat is.
Gyógyászati felhasználása az ókortól kezdve elterjedt volt, nyugtató, altató, fájdalomcsillapító hatásának köszönhetően, külsőleg alkalmazva pedig sebek, bőrgyulladás kezelésére használták. Indiában nagy hagyománya volt – és van – rituális, illetve élvezeti célokra való használatának is. Síva isten szent növényének tartják. A Bhang készítése során a kender leveleit mozsárban pasztává zúzzák, majd tejbe, ételekbe keverve fogyasztják vallási ünnepek során.
Nomád népek is elősegítették a terjedését, pl. Hérodotosz írta le, hogy szkíta harcosok a király temetése után kendert hevítettek és gőzét belélegezve öröm járta át őket.
Európában nyugat-európai utazók (orvosok, művészek) honosították meg, ahol a 19. században igen népszerűvé vált, például Viktória királynő is előszeretettel használta női bajokra. Gyógyászati alkalmazását később kiszorították a megbízhatóbban működő altató, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő szerek.
Élvezeti célú felhasználása viszont jelentős lett, főleg a hippi szubkultúrában, ártalmatlan, „könnyű” drognak tekintették, ahogyan sokan ma is. Később viszont felmerült, hogy rontja a kognitív képességeket, erőszakos, közveszélyes viselkedést okozhat, hozzájárulhat a skizofrénia kialakulásához is, így az 1970-es években több országban tiltólistára került.
A fő hatóanyagot, a THC-t csak 1964-ban különítették el, még később fedezték fel a célpontjául szolgáló agyi kannabinoid rendszert, amelynek szerepe, működése intenzíven kutatott manapság is.
A tudatmódosító hatásért a THC felelős, de a növényben összesen kb. 100-féle kannabinoid hatóanyag van, ezenkívül egyéb terpének, flavonoidok.
A kannabinoidok megítélése ma is ellentmondásos, mert számos országban tiltott kábítószerek, más országokban legálisak, bizonyos orvosi célokra ma is használják őket. Az európai országokban átlagosan minden tizedik felnőtt alkalomszerűen használja/kipróbálja a kannabiszt, míg kb. minden századik napi/szinte napi rendszerességgel használja.
Droghasználat
A kender kétlaki növény. A THC legnagyobb mennyiségben a női virágzaton és kísérőlevelein elhelyezkedő gyantamirigyekben található. A marihuána a nőivarú egyedek szárított virágzatát jelenti, a hasis pedig a nyers virágzatból gyűjtött, összegyúrt gyantát. Utcai neveik: „fű”, „mariska”, „haska”.
A marihuánát leggyakrabban cigarettában, vízipipában elszívva fogyasztják, akár dohánnyal keverve (ez a „joint”). Hevített dohánytermékként (IQOS) is fogyasztják, ezzel kiküszöbölhető az égéstermékek belélegzése.
A hasis szintén elszívható, de készítenek belőle olajat, kivonatokat, amelyet ételbe kevernek, népszerűek például a kannabisztartalmú kekszek, sütik.
A kannabisz hatásának két szakasza van:
Először eufóriát kiváltó, szinte stimuláns hatás jelentkezik. A szer hatása alatt a használó más megvilágításban látja a világot, jellemző a csillapíthatatlan nevetés, érzékelése megváltozik, a hétköznapi dolgok is az újdonság varázsával hatnak, a művészi inspiráció, önbizalom, szexuális élmények erősödhetnek. Az adagtól függően hallucinációkat is előidézhet.
Később a nyugtató hatása kerül előtérbe, a fogyasztók magukba fordulnak, álmataggá válnak, szinte meditatív állapotba kerülnek. A hatás néhány óráig tart.
Magyarországon a 0,2%-nál nagyobb arányban THC-t tartalmazó kannabiszből készült termékek kábítószernek számítanak, tehát illegálisak.
A THC sorsa a szervezetben
A belélegzett THC a tüdőből igen gyorsan felszívódik, 10-30%-a jut be a vérbe, és innen az agyba, a hatás 10 percen belül kialakul. Ha szájon át fogyasztják, a THC-nek csak 4-12%-a jut el a vérkeringésbe, a többit a májban a citokróm enzimek lebontják, nagy része a széklettel, kisebb része a vizelettel kiürül. Ezért elszívva egyértelműen intenzívebb tudatmódosító hatása van, mint szájon át bevéve (hasonlóan más szerekhez).
A THC zsíroldékony vegyület, ezért könnyen eloszlik a szervezetben, a zsírszövetben raktározódhat is, innen viszont csak lassan szabadul fel. A tudatmódosító hatás általában a fogyasztás után 2-4 órán belül lecseng, viszont a THC a zsírban való raktározódás miatt csak lassan ürül ki teljesen a szervezetből, féléletideje a vérben 1-5 nap. Ezért a vérből, vizeletből még jóval később is kimutatható, főleg rendszeres használatkor.
A kannabinoidok hatásmechanizmusa
A THC az agyban lévő kannabinoid receptorokhoz kötődik, melyek jelentős mennyiségben találhatóak az agykéregben (a prefrontális kéregben is!), a hippokampuszban, amigdalában, a törzsdúcokban, a kisagyban többek között, méghozzá a szinapszisok preszinaptikus oldalán (a fő transzmittereket felszabadító idegsejt axonvégződésén).
A kannabinoid receptorok természetes ligandumai az endokannabinoidok, pl. anandamid, 2-arachidonoil-glicerin. Ezek retrográd (visszafelé ható) modulátorként viselkednek, tehát a szinapszisok posztszinaptikus oldalán szabadulnak fel, majd a szinaptikus résben diffúzióval jutnak el az axonvégződésen lévő receptoraikhoz.
Az endokannabinoidok szabályozzák (gátolják) az axonvégződésből a fő transzmitter – főleg a serkentő glutaminsav vagy a gátló GABA – felszabadulását. Közvetett módon a jutalmazásért felelős dopamin felszabadulását növelik, csökkentve a dopamint termelő sejtekre érkező gátló hatást.
Animáció: A THC hatásmechanizmusa
Animáció: A THC hatásmechanizmusa
A kannabinoid rendszer kiterjedt idegsejthálózatok működését tudja finoman szabályozni, az agyi oszcillációkat összehangolni. Ilyen módon fontos szerepet játszik az érzelmek, a jutalmazó rendszer szabályozásában, az emléknyomok kódolásában.
A marihuánafogyasztás rövid távon is gátolja az emlékezést, rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása pedig memóriaproblémákat, elbutulást okozhat. Hosszútávon érzelmi labilitás, pszichotikus zavar is kialakulhat.
Az agyon kívül az immunrendszer sejtjein és a szívben, érrendszerben is vannak (ugyancsak gátló jellegű) kannabinoid receptorok, melyeket szintén aktiválhatnak a marihuána hatóanyagai. Kísérleti állatokban az immunrendszer működésének csökkenését figyelték meg THC hatására (ami gyulladásos betegségekben kedvező hatás lehet).
A THC értágító hatású, vérnyomáscsökkenést okozhat, ami reflexesen növeli a pulzusszámot, illetve részben ez okozza a THC használat egyik jellemző tünetét, a kivörösödött szemet. (Kezdő használókban átmeneti vérnyomásemelkedést is okozhat.)
Hozzászokás, függőség
A kannabiszhasználatra a legtöbb szerhez hasonlóan jellemző a tolerancia: a hatóanyag célpontjául szolgáló receptorok száma csökken, így nagyobb adag/gyakoribb használat szükséges ugyanolyan hatás eléréséhez. Ezt a jelenséget csökkenti/elfedi az a tény, hogy rendszeres fogyasztóknál a THC teljesen csak 5-10 nap alatt ürül ki a testből, így nagy eséllyel jelen van némi „maradék” is a vérben a következő adag elszívásakor.
Mivel a kannabisz a többi szerhez hasonlóan hat a motivációs/jutalmazó rendszerre és „átállítja” azt, lelki függőséget okozó potenciálja van, de egyéb szerekhez képest alacsonynak mondható.
Tartós használatkor a szer elhagyása után 1-2 nappal elvonási tünetek jelentkeznek, melyek főleg pszichés jellegűek, szorongás, ingerültség, lehangoltság, alvászavarok (álmatlanság, rémálmok) fordulhatnak elő. Intenzív kannabiszhasználat elhagyásakor viszont remegés, izzadás, fejfájás is jelentkezhet.
A marihuánát sokszor kapudrogként említik, ami azt jelenti, hogy sokan, akik kipróbálják a füves cigarettát, később más, „keményebb” drogokat is kipróbálnak, illetve kábítószerfüggőkké válnak. Tény, hogy a kannabinoidok általánosságban a leggyakrabban használt drogok (a legális szereket leszámítva), illetve az is általános jelenség, hogy aki függővé válik, egyre erősebb hatású szereket kezd fogyasztani, illetve az adagolás módja is változik (pl. stimulánsoknál szájon át bevétel helyett injekció, az erősebb hatás miatt). A kannabisznak ez a kitüntetett kapudrog-szerepe azonban nincs bizonyítva, az összes szernél igaz, hogy fennáll a rászokás és az erősebb szerre/többféle drogra váltás veszélye.
A kannabiszhasználat veszélyei fiatalokban
A füves cigarettát, illetve újabban a szintetikus kannabinoidokat sokan már serdülőkorban kipróbálják, akár rendszeres használókká válnak. Sok tanulmány vizsgálta, hogy fejlődő szervezetben milyen hatásai lehetnek az endokannabinoid rendszer külső befolyásolásának. Láttuk, hogy a receptorok olyan agyterületeken is jelen vannak, melyeknek fejlődése csak fiatal felnőttkorban fejeződik be (pl. prefrontális kéreg, amely a motivációs hálózat fontos része). Valószínűleg ezzel összefüggésben úgy tűnik, fiataloknál erősebb annak a veszélye, hogy memóriaproblémák, IQ-csökkenés, pszichotikus állapot alakul ki a kannabiszfogyasztás hatására, mint idősebb felnőttekben. Az is lehetséges azonban, hogy a marihuánára azok szoknak rá könnyebben, akiknél eleve fennáll a pszichózisra, skizofréniára való hajlam (skizofrén betegeknél kimutatták az endokannabinoid rendszer eltéréseit). Az is jelentős veszély, hogy a kannabisz az érzelmek kialakulásáért felelős agyi hálózat működését is felborítja, az érzelmi válaszkészséget tompítja, így egy apatikus, demotivált állapotot tud előidézni.
A „herbál” vagy „biofű” néven futó mesterségesen előállított szerek akár százszor erősebbek lehetnek, mint a THC, így ezeknél a designer drogoknál ezek a kockázatok semmiképp sem elhanyagolhatóak. Nagy létszámú fogyasztón végzett tanulmányok ezekről nincsenek még – tehát aki fogyasztja, önkéntes „kísérleti nyúl” -, de számos esettanulmány számol be komoly pszichotikus zavar kialakulásáról.
Designer drogok
Terápiás használat
A kendert már ősidők óta használják gyógyításra, az utóbbi évtizedekben pedig újra előtérbe került. Főképp egy másik hatóanyag, a nem tudatmódosító hatású kannabidiol (CBD) jótékony hatásait kutatják. Nemesítettek ún. orvosi kannabiszt is, melynek THC-tartalma alacsony, viszont CBD-tartalma magas. A CBD epilepsziaellenes szerként használható bizonyos nagyon súlyos, gyermekkorban kezdődő, értelmi fogyatékossággal járó epilepszia-szindrómákban (Lennox–Gastaut-szindróma és Dravet-szindróma). Európában, így Magyarországon is törzskönyvezve van az Epidyolex nevű, CBD-hatóanyagú gyógyszer, amelyet szakorvos írhat fel ezeknek a betegeknek.
Más országokban egyéb célokra is használnak kannabinoid-tartalmú tablettákat, de akár cigarettában szívható orvosi kannabiszt is, jellemzően súlyos betegségekben: krónikus fájdalom, rák okozta fájdalom csillapítására, kemoterápia esetén hányinger, hányás csökkentésére, sokízületi gyulladás okozta izommerevség oldására.
Étrendkiegészítőként az utóbbi években nagyon divatba jöttek a CBD-olajok, ezeket a kenderből készült kivonatok utólag olajban történő feloldásával készítik, olyan módon, hogy THC-tartalmuk ne haladja meg a törvényben előírt szintet, CBD-tartalmuk viszont fel legyen dúsítva. (Fontos tehát, hogy ezek nem egyszerűen a kendermagból préselt természetes olajok! A kendermagolajat régóta fogyasztják, de annak kannabinoid-tartalma elhanyagolható.) Ezek a készítmények nem gyógyszerek, tehát nem olyan szigorú előírások szerint állítják elő őket, és klinikai vizsgálatokkal nem igazolták a hatékonyságukat a különféle betegségekben, melyekre ajánlják őket (pl. alvászavar, stressz, pikkelysömör, endometriózis stb.). (Elvileg emiatt nem is lenne szabad így hirdetni őket.)
Save as PDF