Kérdés, mi a helyzet azokban az esetekben, amikor azért történik valamely fejlesztés, hogy komolyan az emberiség hasznára legyen – de ez részben környezeti, ökológiai vagy egyéb kockázattal jár…
Az elektromos autók problematikája – az elektromobilitás
Az elektromos autók (és egyéb elektromos járművek – rollerek, kerékpárok, akár hajók is) térhódítása manapság tagadhatatlan. Az átállás a benzines és dízel meghajtású eszközökről ugyan lassú, de úgy tűnik, szükségszerű lesz a fosszilis energiaforrások kimerülése és a környezeti károk mérséklése kapcsán.
2012-ben az összes eladott autónak mindössze 0,17 százaléka volt elektromos, öt év múlva 1,36 százalék volt, 2019-ben kb. 2,5 %, 2020-ban 4,11 %, 2021-ben pedig már 8,57 százalékon állt (https://qubit.hu/2022/11/09/statuszszimbolumbol-az-eladasi-listak-elere-a-hibrid-es-az-elektromos-autok-tortenete-es-jovoje) (11. ábra).
11. ábra. A globálisan értékesített elektromos autók száma, és azok aránya az összes autóeladás között (2010-2021).
(Forrás: https://assets.4cdn.hu/kraken/7oxdbRwJXnmHJY9ks.png)
Sokan azt gondolják, hogy az elektromos autók (15. kép) a 21. század gyermekei. Pedig maga a technológia kb. egyidős a belső égésű motorokkal, az első elektromos autók az 1880-as években készültek (a sebességrekordot is egészen 1900-ig egy elektromos autó tartotta 😊). Azonban sokkal drágább volt őket működtetni, mint pl. a benzines vagy autókat, így eleinte nem terjedtek el.
Az elektromos autók részei: egy lítium-ion akkumulátor, generátorként üzemelő villanymotor, töltő csatlakozóegység és elektromos hajtásrendszer. Ezek közül a legproblematikusabb maga az akkumulátor (rendkívül drága – több millió HUF – és maga is környezetszennyező).
Az elektromos autózás előnyei és hátrányai
Mi az előnye az elektromos autóknak?
- olcsóbb „üzemanyag”- töltés
- fürgébb, mint a benzines vagy dízeles autók
- kevesebb alkatrészt tartalmaz – így kevésbé romlik el, könnyebben karbantartható
- általában okos, fejleszthető szoftverek
- használatakor kisebb a környezeti terhelés (kisebb zaj és légszennyezés)
Mi a hátránya az elektromos autóknak?
- az akkumulátoruk komoly környezeti kockázatot jelent – veszélyes hulladék
- drágábbak belső égésű társaiknál
- töltésük nem mindenhol lehetséges, hosszabb ideig tart, mint pl. egy benzines tankolás és leterheli az adott hálózatot
- javítani szinte csak márkaszervíz tudja
- nem vontathatók hagyományos módon (meghibásodás esetén platón kell szállítani)
- alacsony hatótáv: csak pár száz kilométer
Végső soron elmondható, hogy az elektromos autók használata mind egyénileg, mind a Föld szempontjából hasznos, azonban ahhoz, hogy ez a technológia széles körben el tudjon terjedni, még környezetbarátabbá váljon, folyamatos kutatásra, fejlesztésre van szükség.
15. kép. Elektromos autó töltés közben (Fotó: Makk Judit) és elektromos autó töltőállomása Budapesten (Fotó: Tóth Erika).
További hasznos irodalom:
További video:
GMO növények elterjedése és felhasználása élelmezési célokra
A GMO „géntechnológiával módosított szervezet”, amelyet molekuláris biológiai eszközökkel hoztak létre: növények, állatok stb. A genetikai módosítást azért hajtják végre, hogy az adott élőlényt „hasznos” tulajdonságokkal ruházzák fel, pl. ellenállóbb legyen vagy javuljon a minősége. A technológiát főleg élelmezési célokra használják, így létezik GMO kukorica, szója, cukorrépa stb. A GMO növények felhasználására az egyes országokban különböző törvények születtek, az EU-ban több ország, köztük Magyarország is betiltotta területén termesztésüket. Ugyanakkor több termékre van fogyasztási engedély, az Unióban a GMO növények legnagyobb részét takarmányozási célokra használják. Néhány emberi fogyasztásra szánt élelmiszer is tartalmazhat ilyen összetevőt, akkor ezt az áru címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni.
Mi az előnye a GMO növényeknek?
- nagyobb terméshozam érhető el
- ellenállóbbak lehetnek kártevőkkel és betegségekkel szemben
- genetikai módosítással növelhető a növények élvezeti értéke (íze, színe stb.)
- termesztésükkor a gyomirtás könnyen megoldható
Mi a hátránya a GMO szervezeteknek?
- előfordulhat a módosított genetikai anyag terjedése a környezetben, ezzel befolyásolva a biodiverzitást
- élelmiszerbiztonsági kérdések merülhetnek fel: nem ismertek a GMO növények hosszú távú egészségügyi hatásai (Egy amerikai kardiológus szerint pl. a GMO búza gliadint tartalmaz, amely képes a sejtek opiát receptorához kötődni, ezzel serkentve az ember étvágyát, https://drdavisinfinitehealth.com/2012/01/the-gliadin-effect/)
- a GMO termesztés etikai kérdéseket is felvet: vajon jogunk van-e beleavatkozni a természet rendjébe…
Tény, hogy a GM növényekkel szemben gyakran erős társadalmi ellenállás is mutatkozik, ami természetesen befolyásolja fogyasztásukat és elterjedésüket is egy adott piacon.
Tény, hogy a népesebb országokban, ahol az éhezés és élelmiszerellátás komoly kihívást jelent, nagy az igény arra, hogy az élelmiszerhiányon enyhítsenek, így a génmódosított technológiát erősebben támogatják (India és Kína esetében pl. termőterületük 2-3%-án már GMO növényeket termesztenek – ezeket zömében észak-és dél amerikai államokban állítják elő). A tudomány és a politika is keresi a választ és megoldást: ahhoz, hogy a különböző negatív hatások kiszűrhetőek legyenek, a kutatást meg kell támogatni anyagi és politikai eszközökkel egyaránt. Fontos az is, hogy ennek eredményeit a társadalom is elfogadja, és amennyiben a veszélyeket sikerül kizárni, abban az esetben a súlyos élelmezési problémák egyfajta megoldását jelenthetik a GMO növények.
Vélemény, hozzászólás?