FOGALOMTÁR

Aaerob légzés: Olyan a légzési folyamat, amelyben a végső elektronakceptor a molekuláris oxigén.

Aerob szervezetek: Oxigén jelenlétében növekedő, szaporodó élőlények.

Anabolizmus: Energia befektetést igénylő, építő anyagcsere irány. Élő szervezetek sejtalkotóinak építő kövekből történő felépítése.

Anaerob légzés: Olyan a légzési folyamat, amelyben a végső elektronakceptor nem a molekuláris oxigén, hanem valamilyen más szervetlen vagy szerves anyag.

Anaerob szervezetek: Oxigén hiányában növekedő, szaporodó élőlények. Az obligát anaerobok számára az oxigén toxikus, de vannak köztük fakultatív anaerob és aerotoleráns szervezetekis.

Ásványosítás: Szerves kötés szervetlenbe alakulása.

ATP: Az adenozin-5′-trifoszfát nagyenergiájú nukleotid származék. A sejten belüli energiaátvitelre szolgáló molekula.

Autotróf szervezetek: testük a szerves anyagait szervetlen C-forrásokból építi felépítő szervezetek.

Bíbor kénbaktérium: Bakterioklorofill-a és b tartalmú anoxikus fotoszintetizáló autotróf prokarióta szervezetek. A kén-hidrogén kénné történő oxidációjára képesek. Kén-hidrogén tartalmú vizekben, forrásokban, tavakban, mocsarakban és egyéb sós vizekben (tengerek, szóda tavak, szikesek) elterjedtek. Tömegesen elszaporodva, bíbor vagy vöröses színű vízvirágzást okoznak.

Bíbor nemkén baktérium: Bakterioklorofill-a és b tartalmú anoxikus, főként fototheterotróf prokarióta baktériumok. A kénhidrogént csak kis koncentrációban tolerálják. Vizi környezetekben, tengerekben, sós és édesvizű tavakban, üledékekben, mocsarakban és nedves talajokban elterjedtek. Tömegesen elszaporodva színes vízvirágzást okoznak.

Bioaugmentáció: Mikroorganizmusok kijuttatása kármentesítés céljából.

Biodeterioráció: Anyagok és termékek nem kívánatos károsodása biológiai hatásra.

Biodiverzitás: Biológiai sokféleség.

Biofilm: A különböző vízzel érintkező felületeken kialakult élőbevonat, amelyben a baktériumok az általuk termelt extracellurális mátrixba ágyazódva helyezkednek el. Jellemzője a sejtközti térben való folyadék és tápanyagáramlás, valamint a külső hatásokkal szembeni védelem.

Biohulladék: nem mérgező, szerves (elsősorban konyhai) hulladékok.

Biológiai lebontás: Különböző anyagoknak élő szervezetek biokémiai reakciói során történő lebontása.

Bioremediáció: élő szervezetek (általában mikroorganizmusok) vagy ezek anyagcsere termékeinek alkalmazása szerves szennyező anyagok lebontására, ill. szervetlen ionok és vegyületek kémiai, biokémiai átalakítására.

Bioszféra: Az élővilág összessége a Földön.

Cellulázok: Cellulózkötő és cellulózt bontó enzimek. Feladatuk a poliszacharid szerkezetének fellazítása és glikozidos kötéseinek hidrolizise. A bakteriális és gomba eredetű cellulázokat az élelmiszer- és a papíripar is alkalmazza.

Cellulóz: β-glükóz molekulák alkotta cellobióz egységekből felépülő lineáris poliszacharid. A bioszféra legnagyobb mennyiségben képződő poliszacharidja. Bontására főként baktériumok és gombák képesek.

Cianobaktérium: Klorofill-a-t tartalmazó, oxigént termelő, fotoautotróf prokarióta szervezet.

Endenergonikus reakció: Energia befektetést igénylő kémiai reakció.

Erjesztés (fermentáció): Szerves anyagok anaerob bontását, és a redukált koenzimek visszaoxidálódását biztosító folyamat.

Eukarióta: Olyan szervezet, mely sejtjei membránnal körülzárt sejtmaggal és autonóm sejtszervecskékkel rendelkezik.

Eutrofizáció: Vízi ökoszisztémákat érintő folyamat, amelynek során elsősorban nitrogén és foszforvegyületek felhalmozódnak. Ennek következtében az algák és más szervezetek túlszaporodnak.

Exergonikus reakció: Spontán végbemenő, energia felszabadulással járó kémiai reakció.

Extracelluláris enzimek: Pro- és eukarióta sejtek által termelt enzimek, melyek a sejten kívüli térben látják el funkciójukat. Számos biológiai folyamatban – így pl. különböző makromolekulák lebontásában, és a sejt számára felvehető egyszerű vegyületekké alakításában – is részt vehetnek.

Extrém környezet: Olyan környezet, ahol egy vagy több fizikai vagy kémiai paraméter folyamatosan az élet alsó vagy felső határához közeli értékeket mutat.

Fenntartható fejlődés: Fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

Fenntarthatóság: Egy tevékenység vagy intézményi működés olyan módja, amely lehetővé teszi a szóban forgó gyakorlat korlátlan ideig (legalábbis történelmi időskálán tekintve akármeddig) történő folytatását.

Fitoremediáció: Környezeti kármentesítés növények segítségével.

Fixáció: Valamely anyag gázhalmazállapotból más halmazállapotúba történő konverziója.

Fogyasztó szervezet: Közvetlenül vagy közvetve a termelő szervezetek által előállított szerves anyagokat fogyasztó élőlény.

Fosszilizáció: Kövületek képződése élőlényekből és azok maradványaiból földtörténeti korokon keresztül.

Fotofoszforiláció: ATP előállítása fototróf anyagcsere során.

Gaia hipotézis: A Földön az összes élő és élettelen rendszer szorosan összefügg egymással, ún. homeosztatikus rendszert alkot így tág határok közt képes fenntartani létezésének feltételeit.

Globális felmelegedés: A földi klíma átlaghőmérsékletének megemelkedését jelenti hosszú távon.

Globalizáció: A világot átfogó társadalmi és gazdasági kapcsolatok növekedése oly módon, hogy azok világszintű egységesedési folyamatokat indítanak el.

GMO: Géntechnológiával módosított szervezet.

Heterotróf szervezet: Olyan élőlény, amelyik sejtanyagait szerves C-szénforrásokból építi fel.

Hidrolázok: Olyan enzimek, melyek szubsztrátjainak kovalens kötéseit víz részvételével bontják.

Immobilizáció: Tápelemek konverziója szervetlen kötésből szervesbe.

Karbonsemlegesség: Egyensúly valósul meg a széndioxid kibocsátás a légkörből kivont és a szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A cél a gázkoncentráció stabilizálása a légkörben, hogy megelőzzék az emberiségre gyakorolt veszélyes antropogén hatásokat.

Katabolizmus: Energiát nyerő, lebontó anyagcsere irány. Különböző anyagoknak – élő szervezetek biokémiai reakciói során – építő köveire történő lebontása és energiaforrásként való hasznosítása.

Kemolitotróf szervezetek: Azok a mikroorganizmusok, amelyek szervetlen vegyületek oxidálásával nyernek energiát.

Kiotói egyezmény: Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, amelyben a fejlett országok azt vállalták, hogy 2008 és 2012 között átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Kitin: N-acetil-D-glükózamin molekulák lineáris polimerje. Elsősorban a gombák sejtfalának és az ízeltlábúak vázának építő eleme.

Klímaszorongás: Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos súlyos aggódás.

Klímaváltozás: Az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozása akár helyi vagy globális szinten, az eredendő októl függetlenül.

Környezettudatosság: Az emberi viselkedés környezetre gyakorolt hatásának és a környezetvédelem fontosságának a megértését jelenti.

Környezetvédelem: A környezetvédelem az emberi populáció védelmét helyezi középpontba, innen közelíti meg környezeti értékeink védelmét.

Laktóz: Egy glükóz és egy galaktóz egységből felépülő diszacharid.

Lebontó szervezet: Elhalt szervezetek szerves vegyületeit szervetlenekké alakító szervezet.

Légszennyezés: A beltéri vagy kültéri környezeti levegő szennyezése, bármilyen kémiai, fizikai vagy biológiai anyaggal, amely megváltoztatja a légkör annak természetes jellemzőit.

Lignin: A fák sejtfalának szilárdságát növelő, szabályos szerkezet nélküli szerves vegyület.

Lipázok: Zsírokat hidrolizáló enzimek.

Lipidek: Zsírok. A neutrális lipidek a zsírsavak glicerinnel alkotott észterei. A foszfolipideknél a glicerinhez két zsírsav molekula és egy foszfát csoport kapcsolódik.

Megújuló energiaforrás: Azon energiaforrások, amelyek emberi időléptékben képesek újratermelődni (nem fogynak el), pl. napenergia, geotermikus energia, szélenergia stb.

Niche: az a funkció, amit az adott faj populációja az ökoszisztéma anyagforgalmában és energiaáramlásában betölt.

Ökológia: Életközösségek és élettelen környezetük viszonyát vizsgáló tudomány.

Ökológiai lábnyom: Az a terület, ami fenntartható módon meg tudja termelni egy adott személy aktuális életviteléhez szükséges javakat, és számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre.

Ökoszisztéma szolgáltatás: Mindazon javak és szolgáltatások, amelyek az ökológiai rendszerek működése során keletkeznek és hozzájárulnak a társadalom jóllétének fenntartásához és növeléséhez.

Pektin: Galakturonsav származékokból felépülő poliszacharid. Növények sejtek közti lemezeiben található nagyobb mennyiségben.  Az élelmiszergyártásban – pl. lekvárok, gyümölcssajtok készítésénél – zselésítő anyagként használják.

Populáció: A fajok olyan csoportja, ahol az egyedek egy időben, egy helyen vannak, így szaporodási közösségeket alkotnak. (megjegyzés: prokariótáknál a fajfogalom eltérő!).

Prokarióta: A prokarióta egysejtűek a Bacteria és az Archea doménbe/birodalomba tartoznak. Sejtjeik membránnal körülzárt sejtmaggal, és autonóm sejtszervecskékkel nem rendelkeznek.

Redox reakciók: Oxidációs és redukciós reakciók, melynek során elektron adódik át az elektron donorról az elektron akceptorra: az elektron donor oxidálódik, míg az elektron akceptor redukálódik.

Rekalcitráns vegyület: Biológiai úton nem, vagy csak nagyon nehezen bontható anyag.

Táplálkozási lánc: A különböző fajok (illetve populációk) közötti táplálkozási kapcsolatokat írja le egy adott ökoszisztémán belül.

Társulás (életközösség): Egyed feletti szerveződési szint, az adott élőhelyen élő populációk összességét jelenti.

Termelő szervezet: Szervetlen anyagokból szerves vegyületeket előállító szervezet (pl. növények).

Természetvédelem: A bioszféra és annak létét biztosító abiotikus környezet egészére fókuszál, nem emberközpontú fogalom.

Túlnépesedés: A Föld, természeti erőforrásai végesek, így a népesség száma nem növekedhet korlátlanul. Ha a populáció túlságosan nagy ahhoz, hogy az erőforrások eltartsák, túlnépesedésről beszélünk.

Üvegházhatás: A légköri üvegházhatású gázok (CO₂, CH₄, CFC stb.) a földfelszínről érkező hosszúhullámú sugárzást elnyelik, majd visszasugározzák a felszínre.

Üvegházhatású gáz: Elnyeli és visszasugározza az infravörös sugárzást a Föld felszínére (pl. vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon stb.).

Vízszennyezés: Minden olyan emberi tevékenység és anyag, mely a víz természetes minőségét (fizikai, kémiai stb.) károsan megváltoztatja.

Volatilizáció: Valamely elem gázhalmazállapotúba transzformálása.

Xenobiotikum: Azon anyagok, amelyek idegenek az élő szervezetek számára, bár esetenként kémiai szerkezetük hasonló lehet a természetben előforduló vegyületekéhez.

Xenobiotikum: Környezetidegen, illetve az adott élőlények számára idegen szerves vagy szervetlen anyag. Eredetüket tekintve lehetnek természetes, vagy ember által szintetizált vegyületek.

Zöld gazdaság: Olyan erőforrás-hatékony és szociálisan befogadó gazdaság, amely törekszik a környezeti kockázatok csökkentésére (pl. alacsony szén-dioxid-kibocsátással), és a fenntartható fejlődésre anélkül, hogy közben a környezetét károsítaná.